Ismeretlen nyelvű ókori írásra bukkantak

Vágólapra másolva!
Különleges ókori táblára bukkantak Törökországban, Diyarbakir környékén. A Ziyarettepe nevű ásatási helyszínen talált tábla ismeretlen nyelven készített írást tartalmaz.
Vágólapra másolva!

A Ziyarettepén talált szöveg megfejtésén jelenleg is dolgoznak a kutatók, az előzetes vizsgálatok Angliában zajlanak. A feltehetően Kr. e. 8. századi leletről a diyarbakiri múzeum igazgatója, Nevin Soyukaya tájékoztatta a Hürriyet török újságot, amelynek weboldalán képek is megtekinthetőek az ókori tábláról.

Ziyarettepe (Zijaret tepe) egy 32 hektáros területen található, közel a Tigris folyóhoz. A telep Kr. e. 1000-700 között, vagyis az újasszír birodalom idején élte fénykorát. Ekkor az asszírok fontos kereskedelmi központja volt Tushan néven. A hadsereg számára szállásul is szolgált, de adminisztratív centrum is volt, hiszen az állami kormányzó palotája is ezen a magaslaton állt. A táblát is itt, a leégett tushani trónteremben találták.

Nem asszír nevek vannak a táblán

A tábla fordításával a Cambridge-i Egyetem kutatója, John MacGinnis foglalkozik. Szerinte asszír ékírásról van szó, amely nagy jelentőségű lehet a történészek számára. A szöveg a kutató szerint női neveket sorol fel, feltehetőleg olyan nőkét, akik egykor Tushanban dolgoztak. Ám a nevek nem asszíriaiak. A Cambridge-i Egyetem kutatója számos közel-keleti nyelvekben jártas kollégájával konzultált, de egyikük sem ismerte fel a nyelvet, amelyen a tábla készült. Nem perzsa, elámi, egyiptomi, arab, héber és nem is arámi nyelvű a tábla. (Az Újasszír Birodalom - amelynek részét képezte Ziyarettepe - köznyelve fokozatosan az arámi lett a legutolsó időkben.)

MacGinnis feltételezése szerint a nevek alighanem subriaiak voltak - Subria a régió egyik elnevezése volt, mielőtt az asszírok ideértek volna. De az sem kizárt, hogy olyan nőkről van szó, akiket a Zagrosz-hegység területéről telepítettek ide, az asszírok ugyanis több mint hárommillió embert telepítettek át Kemalettin Köroglu, a Marmara Egyetem kutatója szerint. Köroglu úgy véli, hogy a subriai nyelv nem volt igazán jól ismert, és soha nem írtak ezen a nyelven.

A kutató szerint az áttelepített nők az asszír palotában dolgozhattak, ahogy ez másutt is szokás volt az újasszír birodalom idején. MacGinnis a táblán szereplők közül Impane, Ninuaya, Sasimi, Bisunume, Malinayasi és Pinda neveket tudta elolvasni.

Subria a közép- és az újasszír korban

Subria (Supria) vagy Arme-Supria a hurrita királyság része volt. A Subria elnevezés alighanem a Kr. e. 13 században keletkezett, amikor a hurritákat legyőzték az asszírok, és egy vazallus államot hoztak létre e néven. Az asszír király ekkor I. Adad-nirári volt (Kr. e. 1307-1275). Ő kezdte meg azt a politikát, amely a Mitanni nevű állam fennhatósága alóli felszabadulás után más népek és nyersanyagban gazdag területek meghódítását tűzte ki célul. A középasszír kort éppen ettől a periódustól (Kr. e. 14-11. század) számítják a Világtörténelmi enciklopédia szerint.

Az asszíroktól északra lévő Urartu a Kr. e. 9. században hódította meg Subria területét, amelynek lakóiból részben a mai Örményország népe keletkezett.

Később újra feltámadt az asszír hatalom: Subriát az újasszír uralkodó, Aszarhaddon (II. Assur-ah-iddina, Kr. e. 680-669) hódította meg a Kr. e. 7. században, egészen pontosan 674-ben, ekkor halt meg Ik-Tesup, Subria uralkodója. Aszarhaddon alatt érte el Asszíria legnagyobb területi kiterjedését. Aszarhaddon elődei már a Földközi-tengerig hódítottak, Mezopotámia jelentős részét elfoglalták, legyőzték Urartut (amelynek uralma a közép- és az újasszír kort választja el), de az uralkodó Kr. e. 671-ben Egyiptom egy részét is bekebelezte. Az Újasszír Birodalmat végül a médek és a babilóniaiak összefogása zúzta szét Kr. e. 625-ben, ezután jött létre az Újbabilóniai Birodalom.