Szerdán elindul a Mars-járó

A legújabb vizsgálatok alapján is jó állapotban van a Curiosity, bár a meteorológiai műszereinek egyike meghibásodott. A rover szerdán várhatóan megteszi az első métereket.

Napfényes télutó van a Marson a Curiosity rover mérései alapján. A NASA magyar idő szerint kedd este tartott sajtótájékoztatót a szonda állapotáról és a következő napok várható eseményeiről, a Mars-járó ugyanis hamarosan elindul.

A Curiosity első tudományos célterülete, ahol részletesebb vizsgálatokat fog elvégezni, a leszállóhelytől körülbelül 500 méterre lévő Glenelg nevű felszíni pont lesz. Ide a tervek alapján a küldetés 20. marsi napja (augusztus 25.) környékén fog elindulni. A becslések szerint a küldetés során naponta átlagosan 100 métert fog megtenni a Mars-járó. Az első gurulásra feltehetőleg szerdán kerül sor, amikor 3 métert előre, majd egy kicsit kevesebbet hátrafelé megy a Curiosity, helyi marsi időben délután. A művelet nagyjából fél órát fog igénybe venni.

Kedden letesztelték a kereket az indulás előtt (NASA)

A leszállóhelyen végzett meteorológiai mérésekből kiderült, hogy a légnyomás napi változása 7 és 8 millibar között van, és a hőmérséklet napi ingadozását is jól követik a műszerek. A mérések jól egyeznek a modellek alapján készített előrejelzésekkel is. Éjszaka -80 Celsius-fokig süllyed a hőmérséklet, de nappal, dél körül nulla fok közelébe emelkedik - ilyen a tél vége, tavasz eleje a Gale-kráterben.

Bár a meteorológiai műszercsomag jól üzemel, jelentkezett az első probléma a küldetés során, ugyanis az egyik szélmérőtől nem érkeznek a várt adatok. Az érzékeny berendezés a REMS nevű műszercsomag két rúdjának egyik végén található. Feltehetőleg a leszállás során sérült meg, talán egy felpattant kőzetszemcsétől, amelyet a fékezőhajtómű vert fel. A meghibásodás oka egyelőre nem ismert, azonban csak kisebb adathiányt okoz a mérések során, a küldetés sikerét alapvetően nem befolyásolja.

Nagyfelbontású kép a működő robotkarról (NASA)

Sikeresen tesztelték a neutrondetektort is. Az alábbi térkép a műszer korábbi változatától származik, amely a Mars Odyssey-űrszondán üzemel, és a bolygó felszín alatti egyméteres rétegben lévő H₂O tartalmat térképezi fel. Az ábrán jobbra fent kinagyított területen e leszállóhely környéke látszik, hol a színkódolás alapján 5-6 térfogatszázalék arányban vannak vízmolekulák kis mélységben a felszín alatt, feltehetőleg hidratált ásványokban. Ezt a munkát folytatja a Curiosity detektora is a felszínen, de a keringő egységgel ellentétben már csak egy kis területen, viszont sokkal jobb térbeli és időbeli felbontással. A várakozások alapján a nedvesség évszakos változását sikerül majd kimutatnia.

A Mars Odyssey mérései alapján készült térkép a felszín alatti nedvesség eloszlásáról, jobbra fent kinagyítva a leszállóhely területe látható (NASA)