Felfedezték az ondó titkos alkotórészét

Emlősökben ovulációt válthat ki és serkenti a terhességet elősegítő hormonális válaszokat a nőstényekben az a fehérje, amelyet az ondófolyadékban mutatott ki egy új kutatás. A felfedezés hozzájárulhat új termékenységi kezelések kifejlesztéséhez embereknél.

A nők - a legtöbb emlősállat nőstényéhez hasonlóan - spontán ovulálnak, azaz a szexuális tevékenységtől függetlenül meglehetősen szabályos időközönként bocsátanak ki érett petesejteket. Néhány állatfaj - például a tevefélék és a nyulak - azonban csak szexuális érintkezés hatására bocsátanak ki életképes petéket. Ezeket indukált ovulátoroknak nevezik.

Évtizedekig tartotta magát az a tudományos dogma, hogy az indukált ovulátorok esetében a szex okozta fizikai stimuláció váltja ki a pete termeléséhez és kibocsátásához szükséges hormonválaszokat. Csupán egy kínai kutatócsoport kérdőjelezte meg ezt 1985-ben. Ők felvetették, hogy a petekibocsátást az ondóban lévő feltételezett ovulációindukáló faktor (ovulation-inducing factor, OIF) váltja ki. Munkájuk azonban nem váltott ki nagy tudományos visszhangot.

2005-ben aztán gyökeres fordulat következett be. Gregg Adams, a kanadai Saskatchewan Egyetem állatorvosa és szaporodásbiológusa elhatározta, hogy munkatársaival leteszteli a feledésbe merült elképzelést. A tevékkel közeli rokon lámák ondófolyadékát injektálták nőstény lámák hátsó lábába. Így akarták kideríteni, vajon ovulálnak-e az állatok genitális ingerlés nélkül is. Meglepetésükre a lámák vérkeringésébe juttatott ondófolyadék igen hatékonynak bizonyult az ovuláció kiváltásában.

Ezután hét évig kutatták, mi lehet az ondóban lévő faktor. Elkülönítettek egy fehérjét, amelyről bebizonyosodott, hogy megfelel az OIF-nek. A kutatók meglepetésére azonban kiderült, hogy ez a fehérje azonos egy régóta ismert idegrendszeri fehérjével, az idegi növekedési faktorral (neural growth factor, NGF). Az NGF felelős az érző neuronok fejlődéséért és életben maradásáért. "Ismeretlen fehérjét kerestünk" - mondta Adams. "Valójában azonban az OIF/NGF molekula sok faj - így az ember - egész testében megtalálható."

Noha az NGF a jelek szerint nem vált ki ovulációt a spontán ovuláló fajoknál, van más, a megtermékenyítést elősegítő hatása. Ezeknél a fajoknál megváltoztatja a petét tartalmazó tüszők érésének időzítését, és serkenti a sárgatest (corpus luteum) fejlődését. A sárgatest nélkülözhetetlen a terhesség fenntartásához.

Az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) közölt kutatásoknak több fontos következményük lehet. Az egyik, hogy megkérdőjelezi a fogamzásgátláshoz használt naptármódszer megbízhatóságát. Bár ezt a módszert sosem tartották igazán jónak, most újabb bizonyíték támasztja alá, hogy az ondóbejutás önmagában is megváltoztathatja az ovuláció időpontját, és serkentheti a teherbe esést.

A másik, talán még fontosabb fejlemény pedig a megtermékenyítést segítő új eljárások kifejlesztése lehet. Az NGF vagy OIF a jelek szerint hormonként hatva áramlik a női szervezetben. Adams csoportja tervezi az NGF hatásának az emberi termékenységre gyakorolt további vizsgálatát. "Nagyon szeretnénk kideríteni az OIF és a meddőség közötti kapcsolatot" - mondta Adams. "Vajon termékenyebbek-e azok a férfiak, akiknek ondójában magasabb az OIF-koncentráció? Azoknál a pároknál, akiknél nem jön össze a terhesség, talán eredményes lenne az OIF-kezelés."