Hamarosan lőni fog a Curiosity

mars, msl
Vágólapra másolva!
Megkezdődött a Curiosity első célpontjainak kijelölése, amelyeket lézerrel fog meglőni az egyik műszerével. A következő hét közepén elindulhat a rover.
Vágólapra másolva!

A NASA magyar idő szerint pénteken este megtartott sajtótájékoztatóján a szakemberek elmondták, hogy továbbra is kitűnő állapotban van a Curiosity rendszereinek mindegyike. Az eddigi mérések alapján a maximális hőmérséklet 0 Celsius-fok körüli a leszállóhelyen (a műszerek kalibrálása még zajlik, ezért ezt az adatot majd pontosítják). A sajtótájékoztatón több új képet is közöltek, amelyek egyike a háttérben a Gale-kráter peremét, alatta pedig a rovert mutatja:

Forrás: NASA
A Curiosity (lent) és a Gale-kráter pereme (fent) (NASA). Nagyobb méretben itt

A kutatók kiemelt figyelmet fordítanak a fékezőhajtóművek által kihantolt mélyedésekre, amelyeknél a felszíni anyag keményebbnek mutatkozott, mint a közvetlenül alatta lévő. Emellett színeltérések is megfigyelhetőek a mélyedésekben, amelyek talán összetételbeli különbségre utalnak. Az első képek alapján úgy fest, hogy kisebb kődarabokból összecementált anyag alkothatja a keményebb réteget:

Forrás: NASA
Az egyik fékezőrakéta által kihantolt mélyedés és a peremén kibukkant rétegek (NASA). Nagyobb méretben itt

Az első kőzetelemzési célpontok között szerepel egy apró, a felszíni törmeléktakaró alól csak a csúcsával kibukkanó kődarab, amelyet a ChemCam detektorral vizsgálnak majd. Ez a kémiai kamera az első úgynevezett lézer indukálta spektrométer a Marson. A berendezés 1-10 méter távolságból, a rover árbocán lévő infravörös lézerrel lövi meg a célkőzetet. A meglőtt kőzet felszínének közel 1 milliméter átmérőjű részéről elpárolog egy kevés anyag, amely apró, rövid élettartamú plazmabuborékot alkot. Ennek a sugárzását vizsgálja a műszer 240 és 800 nanométer hullámhosszak között, megállapítva az összetételt, az ásványok víztartalmát, a környezeti hatások során kialakult mállási kéreg jellemzőit - mindezt a korábbi detektoroknál sokkal pontosabban. A műszer következtet majd a kőzetek mikroszkopikus szerkezetére is, és a kémiai információk a leendő emberes expedíciók előkészítésében is felhasználhatóak lesznek. A lézeres módszerrel a kőzetek felülete is megtisztítható, és ezt követően részletes közelképek készíthetők róluk.

Forrás: NASA
Az egyik pontenciális kődarab, amit a ChemCam elsőként vizsgálni fog (NASA)

Az üledékes eredetű Aeolis-hegy (Mount Sharp) felé közeledve már most kijelöltek egy érdekes területet, amelyet Glenelg-nek neveztek el. Ez egy olyan felszíni pont, ahol a magasból készült felvételek alapján három különböző anyagféleség találkozik. Itt érdekes összehasonlításra nyílik lehetőség, feltehetőleg a rover megáll ezen a ponton a hegy felé haladva, és mintavételt is végezhet.

Forrás: NASA
A rover leszállóhelye (jobbra fent, zöld színnel), a Glenelg nevű célpont (mellette kék színnel),
és az üledékes hegy vizsgálandó térsége (kék ellipszis) (NASA)

A felvételeken a korábbinál is jobban látszanak a hegy oldalában lévő rétegek, amelyek 6-7 kilométerre vannak a rovertől. Az alábbi felvétel azt a területet mutatja, amelyet a Curiosity elsőként fog meglátogatni. A területen a Mars Reconnaissance Orbiter keringőegység által készített megfigyelések alapján hidratált ásványok vannak.

Forrás: NASA
Az üledékes hegy alsórésze, amelyet a rover vizsgálni fog (NASA). Nagyobb méretben itt

A geológusok számára máris sok izgalmas részletet rejtenek a Curiosity felvételei. A Gale-kráter falát alkotó hegyvonulat völgyeit egykor a kráterbe ömlő vízfolyások formálhatták - igazolva a leszállóhely kiválasztása során figyelembe vett egyik legfontosabb szempont helyességét. Ezek az első olyan felszíni képek a Marsról, amelyeken múltbeli vízfolyás által létrehozott formák láthatók. Látványos felvétel készült Mars körüli pályáról is a Gale-kráterben álló Curiosity környezetéről. A színes fotón a Mars-járóra váró hat kilométeres út látszik, az előtte tornyosuló homokdűnékkel.