Bravúros landolás a Marson

Curiosity, Mars, MSL, NASA
Vágólapra másolva!
Fontos és sikeres lépést hajtott végre a NASA hétfő reggel: az eddigi legfejlettebb űrszondával leszállt a Marson. Az új landolási technika hibátlanul működött, jelenleg a rover állapotát ellenőrzik a kutatók. A következő napokban egyre jobb felvételek érkeznek a Földre.
Vágólapra másolva!

A Mars Science Laboratory (MSL) küldetésének legkockázatosabb fázisa, a leszállás sikerrel megtörtént hétfőn reggel 7.32-kor. Noha egyelőre nincs részletes információ a leszállóegység, a Curiosity állapotáról, az első adatok és képek egyértelműen bíztatóak. Ugyancsak sikerként könyvelhető el, hogy a 2001 Mars Odyssey űrszonda továbbítani tudta az MSL jeleit, így nem kellett órákat várni a sikeres landolás megerősítésére.

Forrás: AFP/Brian van der Brug
A küldetés legkockázatosabb része volt a landolás


Forrás: AFP/Brian van der Brug

Forrás: MTI/EPA/Los Angeles Times/Pool/Brian Van Der Brug
Hatalmas siker a NASA-nak

A légköri belépőegység 7.14-kor levált a bolygóközi szállítóegységről, amely a Mars felé vezető úton a pályakorrekciókat végezte. A szonda 7.17-kor irányba állt, majd 7.24-kor belépett a légkörbe. Hővédőpajzs lassította le több kilométer/másodperces sebességéről, majd 7.29-kor üzembe lépett az eddig készített legnagyobb ejtőernyő, amelyet szuperszonikus sebességnél valaha kinyitottak. Az ejtőernyős fékezés végén következett az eddigi legizgalmasabb rész: az új leszállási technika kipróbálása, amelynek végén a rakétás fékezőegység alatt kábelen lógó rover közvetlenül a kerekeire érkezett. Ez magyar idő szerint 7.32-kor zajlott le.

Forrás: NASA

A landolás helyi időben délután 15 óra körül történt, a helyi téli évszak vége felé. A légköri állapotok megfelelőek voltak a leszálláshoz, bár az elmúlt héten egy közeli porvihar kissé porosabbá tette a légkört. Ez volt az eddigi legpontosabb leszállás a Marson: a landolási ellipszis (amelyen belül bárhol felszínt érhet a rover) a korábbi 19x26 kilométeresről mindössze 6x19 kilométeresre csökkent a pályakorrekciók révén.

A következő napok főbb eseményei

A következő napokban a rover rendszereit ellenőrzik először a kutatók. A következő órákban kell kiderülnie, hogy a szonda milyen állapotban van. A legelső felvételeket a veszélyelkerülő kameráktól már közölték (az egyiket lásd lent), amelyek még csak kis felbontásban mutatják a környező tájat. Beüzemelik a többi detektort is, ellenőrzik azok állapotát, és a fényképek alapján meghatározzák a szonda pontos helyzetét. A környező terepet felmérve pedig megkezdődik az első pontenciális célpontok, és a kráter közepén lévő üledékes hegyhez vezető optimális útvonal tervezése.

Még hétfőn üzembe helyezik a Curiosity nagy nyereségű, tehát sok információt továbbítani képes antennáját, és körülbelül két óra múlva a 2001 Mars Odyssey keringőegységen keresztül további felvételeket küldhet az irányítóközpontba. Kedden felállítják a panorámakamera árbocát, és este 20.30-21.00 között is adatokat továbbít a Földre. Szerdán készítik el az első nagyfelbontású képeket a leszállóhelyről, csütörtökön pedig lesugározzák az addigi adatok legnagyobb részét a Földre, miközben a mérnökök sorra ellenőrzik a szonda állapotával kapcsolatos adatokat. A rover a felszíni munka tervezését és elvégzését irányító korábbi, leszállás alatt is használt szoftverről pénteken áll át az új szoftver alkalmazására.

Forrás: NASA
A kép nagyobb méretű változata

A leszállóhely, a 155 kilométer átmérőjű Gale-kráter belsejében egy 5 kilométer magas hegy található. Ez a kráter belső területére lerakódott, majd részben lepusztult vastag üledékes képződmény maradéka. Alsó része idős, agyagásványos kőzeteket tartalmaz a bolygó korai meleg időszakából, míg magasabban hidegebb és savas kémhatású vizekből kivált szulfátos üledékek sorakoznak. A réteges felépítésű hegy egy történelemkönyv egymáson fekvő lapjaihoz hasonlóan tartalmaz információt a bolygó fejlődésének hosszú időszakáról. A leszállóhely a hegy mellett, a kráter sima peremvidékén fekszik, ahova a kráterperemről egykor egy folyó terített hordalékot. Innen mászik fel egy lankás szakaszon a kiemelkedésre a Curiosity, miközben sorra vizsgálja az eltérő időszakokban és körülmények között lerakódott üledék anyagát. Itt fogja részletesen tanulnányozni a rover, milyen lehetőségek voltak az élet egykori kialakulására.