Meglepetés a legrégibb barlangrajzoknál

Jóval régebbiek lehetnek egyes spanyolországi barlangrajzok, mint eddig gondolták. Lehet, hogy nem is a modern emberek készítették őket.

Immár 41 ezer évesre becsülnek bizonyos spanyolországi barlangrajzokat egy nemzetközi kutatócsoport tagjai. Ezzel a spanyolok pár ezer évvel megelőznék a franciákat, akik nemrégiben jelentették be világelsőségüket néhány barlangfalon talált véset alapján.

Kik rajzolták őket?

A barlangrajzok olyan régiek, hogy elképzelhető: nem az első modern emberek, hanem még a Neander-völgyiek készítették azokat. Az eredményeiket most publikáló kutatók 11 barlangot és 50 festményt vizsgáltak meg Észak-Spanyolországban.

Spanyol, portugál és brit tudósok a Bristoli Egyetem munkatársának, Alistair Pike-nak a vezetésével láttak neki a világörökségi helyszínek átvizsgálásának. Híres barlangok festményeit és rajzait elemezték újra, köztük a nevezetes Altamiráét is. A kutatók meglepő eredményre jutottak, a korábban hittnél sokkal régebbiek ugyanis a festmények és rajzok.

A spanyolországi leletek az eddig Európában legősibbnek hitt hasonló francia alakzatoknál 5-10 ezer évvel idősebbek - állítják Pike-ék. (Arra nem térnek ki a spanyol-portugál-brit kutatók, hogy figyelembe vették-e a pár héttel ezelőtt Franciaországban, Dordogne megyében azonosított, a legfrissebb kutatások szerint 37 ezer évesnek tartott, női nemi szervet ábrázoló ősi falvéseteket.)

A Spanyolországban kutató nemzetközi csoport most azt állítja: 41 ezer évesek bizonyos barlangrajzok, egészen pontosan legalább 40 800 évesek az El Castillo emlékei. (De szerepel a közleményben 41 500 éves időpont is, ez a felső határa a leletek korának.) Így Európa legrégebbi barlangrajzaként azonosították az itteni szimbólumokat. Ez azonban a barlangrajzok esetében világelsőséget is jelentene, hiszen a franciák az elmúlt hetekben a Dordogne megyében azonosított 37 ezer éves vésett jeleket az egész glóbuszon a legrégebbinek tartják.

El Castillo-barlang

A francia leletnél szerves anyagból készült festéket használtak a barlangfestmények készítői, ott a karbon-datálási módszert lehetett használni, hiszen a szerves anyagokat széntartalmuk különbözteti meg a szervetlenektől. A spanyol leleteknél (El Castillo, Altamira és Tito Bustillo barlangjaiban) ez utóbbiakról van szó, itt ezért a szén-14-es izotóp bomlásán alapuló datálást nem lehetett használni. Ezért az urán bomlását vették figyelembe. A radioaktív anyag a spanyol barlang plafonjáról lelógó, apró mészkőképződményekben halmozódik fel, ezeket a sztalaktitokat, azok formálódását elemezték a tudósok. Így jutottak arra, hogy a most azonosított barlangrajzok akár 41 ezer évesek is lehetnek. (A barlangrajzok felületén képződő cseppkövek korát próbálták meghatározni.) A függőcseppkővek, vagyis a sztalaktitok alapján a minimális kort állapították meg, az állócseppkövek vagy sztalagmitok elemzésével pedig a maximálisat.

Amint a képekről is kiderül, a barlangok falán olyan kéznyomok láthatók, amelyeket sablonszerűen alkalmaztak, és nyilvánvalóan festéket szórtak rájuk, így maradt üresen a falon a kéz "negatívja", vagyis a kőfelület. Az El Castillóban talált ilyen kéznyomok most legalább 40 800 évesnek bizonyultak.

Kéznyomok az El Castillo-barlangban

Egy hatalmas bunkóra emlékeztető jel, amely az Altamirában található, 35 600 éves lehet, vagyis tízezer évvel régebbi, mint ahogy korábban gondolták. A barlangot egyébként húszezer éven át használták elődeink, és többször is "újrafestették".

41 500 éve még Neander-völgyiek is éltek Észak-Spanyolorzságban. A most azonosított jelek vagy arra utalnak, hogy közvetlen elődeink, a modern emberek előfutárai már kultúrájuk elemei között tudhatták a barlangrajzokat. Ugyanakkor elképzelhető az is, hogy itt, Észak-Spanyolországban fejlődött ki e művészetük, méghozzá éppen a Neander-völgyiekkel versenyezve, az ő kultúrájukra válaszolva, reagálva. Sőt, most már annyira réginek minősülnek a leletek, hogy akár azt sem lehet kizárni, hogy maguk a Neander-völgyiek készítették a barlangfestményeket.

Tito Bustillo-barlang

Pike szerint a világon az első barlangrajzok Európában keletkezhettek, bár a szimbolikus gondolkodásra utaló jegyek már korábbi, 70-100 ezer éves afrikai leletekből is kikövetkeztethetők. Nem kizárt szerinte, hogy a modern emberek elődeiben éppen a Neander-völgyiekkel való találkozás, a kulturális kihívás váltotta ki a művészet e barlangrajzokban kifejeződő fejlődését.