Így közelít a Vénusz a Nap felé

Szerdán hajnalban a Vénusz lassan elhalad a Nap előtt, és a SOHO napszonda felvételein már látható, ahogy a bolygó közelít a Nap felé. A ritka átvonulásra legközelebb 120 év múlva kerül sor.

A SOHO űrszonda a Nap aktivitását, főleg külső légkörének, a napkoronának a tevékenységét monitorozza. Látómezejében egy korong takarja ki a Napot, ezért annak sugárzása nem vakítja el az érzékeny detektort, és így a műszer a Nap ritka és halvány, külső rétegeit is képes megfigyelni. Ebből a zónából indul a napszél a bolygóközi térbe, és innen robbannak ki a koronakitörések időnként veszélyes anyagfelhői is. Egy ilyen robbanás figyelhető meg a most közzétett animáció második felében is.

A Naptól látszólag távolodó Merkúr (kisebb és halványabb folt) és a Naphoz látszólag közeledő Vénusz (nagyobb és fényesebb folt) mozgása a SOHO napszonda 24 órát átfogó képsorozatán (NASA, SOHO)

A SOHO felvételeiből készült animáción a két legbelső bolygó mozgása is követhető. A kisebb és halványabb fényfolt a Merkúr, amely pályájának Földtől távoli részén mozogva látszólag egyre messzebb kerül a Naptól. A másik fényesebb és nagyobb folt a Vénusz, amely látszólag közeledik a Naphoz, és szerda hajnalban el is halad előtte. A két égitest képe erős fényük miatt beégett, ezért vízszintes vonalak haladnak át rajtuk. A Nap látszólagos méretét a sugárzását kitakaró korong közepén lévő karika jelöli.

A Nap felé haladó Vénusz 2012. május 19-én a Polaris Csillagvizsgálóból fotózva. Érdemes megfigyelni, milyen keskeny sarló alakot mutat, amint egyre kevésbé látni rá a megvilágított oldalára (Görgei Zoltán, Molnár Péter, MCSE)

120 év múlva lesz legközelebb

A Vénusz szerdán, június 6-án reggel vonul át a Nap előtt. A ritka jelenség során egy apró fekete korong mutatkozik majd a napkorongon, és hasonlóra legközelebb csak 120 év múlva kerül sor.

FIGYELEM! SOHA NE NÉZZÜNK MEGFELELŐ VÉDŐESZKÖZ NÉLKÜL A NAPBA, SE TÁVCSŐVEL, SE KAMERA KERESŐJÉVEL, SE SZABAD SZEMMEL!

A biztonságos megfigyelés a Nap erős fénye miatt nagy körültekintést igényel, csak gyárilag készített és megfelelően rögzített napszűrőkkel ellátott távcsövekkel ajánlott. Az ország több pontján tartanak távcsöves bemutatót a Magyar Csillagászati Egyesület tagszervezetei, ahol nagy nagyítás mellett is biztonságosan tanulmányozható lesz a ritka tünemény. A jelenség már kora reggel befejeződik, érdemes tehát időben elindulni.

Tippek a jelenség biztonságos megfigyeléséhez az alábbi rövidfilmben:

Mikor és hol követhető a jelenség?

Magyarországról nézve június 6-án reggel 4.37 és 4.59 között emelkedik a látóhatár fölé a napkorong (lásd ezt a táblázatot). Napkeltekor a Vénusz már a Nap előtt lesz, így Magyarországról az átvonulásnak csak az utolsó órája látható. A Vénusz a napkorong felső részén mutatkozik majd, és jobbra felfelé haladva fog elvonulni. Nem sokkal 7 óra előtt a jelenség már véget is ér: 6.37-kor éri el belülről a Vénusz a Nap peremét, és 6.55-kor már el is hagyja.

A Vénusz átvonulása bárhonnan megfigyelhető, ahonnan a felkelő, a horizonton lévő Nap is látszik. Magasabb fák vagy épületek mellett előfordulhat, hogy mire a Nap elég magasra emelkedik, már vége is a jelenségnek.

Magyarországról északabbra és keletebbre többet lehet majd látni a jelenségből: Alaszkából, Kína, Szibéria és Ausztrália keleti részéről például az egész átvonulás látható. Skandinávia legészakibb csücskéből szintén (de ott a Nap alacsony állása miatt a megfigyelés kényelmetlen és bizonytalan).

Távcsöves bemutatók helyszínei (ennyien jeleztek vissza felhívásunkra):

Távcsöves bemutatók helyszínei (MCSE)

Tanácsok a biztonságos megfigyeléshez

A Napra soha nem szabad közvetlenül vagy távcsővel rátekinteni. Erős sugárzása komolyan veszélyeztetné a szem épségét, és akár vakságot is okozhat. Szabad szemmel történő megtekintéséhez minimum 12-14-es hegesztőüveg vagy speciális napfogyatkozás-néző szemüveg szükséges.

Jaczkó Imre amatőr csillagász, a Budapesti Távcső Centrum munkatársa az [origo]-nak korábban elmondta, hogy jelenleg is kapható speciális napnéző szemüveg, olyan, amilyeneket a napfogyatkozásokhoz is használnak. Ezekben német gyártmányú napszűrő fólia van (Baader Astrosolar), amely a százezred részére csökkenti a napsugárzás intenzitását. Azonban ezekkel sem szabad folyamatosan nézni a Napot, 20-40 másodpercenként iktassunk be pár perces szüneteket! A szakember a régi - például az 1999-es teljes napfogyatkozásról megmaradt - szemüvegeket azért nem ajánlja, mert ezek anyaga már sérülhetett, károsodhatott. A speciális napnéző szemüvegekkel a mostanában gyakori nagy napfoltcsoportok is láthatók szabad szemmel.

Fontos: napszemüvegből akár több, egymás elé helyezett darab sem ad megfelelő védelmet! Akinek távcsöve van, az e célra árusított napszűrőn át nézheti meg vele a Napot. A szabad szemes megfigyeléshez készült szűrőket távcsővel ne próbáljuk használni!

Kényelmes és biztonságos megfigyelési lehetőség a napkép kivetítése is: a távcsövet anélkül, hogy belenéznénk (a cső árnyéka segítségével) állítjuk a Napra, majd a szemlencse mögé tartunk egy fehér papírlapot. A lapon megjelenik a Nap képe, amely a lap helyétől függően lesz kisebb vagy nagyobb, és a szemlencse mozgatásával lehet élesre állítani. Ez a módszer nemcsak azért célszerű, mert a szemet nem veszélyezteti, hanem azért is, mert így egyszerre többen is láthatják a képet. De itt is vigyázni kell, mert a Nap összegyűjtött sugarai képesek tönkretenni a távcső okulárját, ha abban ragasztott lencsék is vannak. Bár napkeltekor, alacsony napállásnál nem olyan erős a Nap sugárzása, mint délben, még ekkor is csak néhány percig ajánlatos a távcsövet a Nap felé irányítani, nehogy az okulárban a lencsék túlmelegedjenek és elpattanjanak.

A Vénusz-átvonulást az interneten a Galileowebcast műsora keretében is követhetik az érdeklődők.

Magyar diákok a Vénusz-átvonulás nyomában

Soproni középiskolások látogattak nemrég Norvégiába a Vénusz átvonulás kapcsán, ahonnan egy korábbi átvonuláskor fontos csillagászati megfigyeléseket végeztek magyarok, mint arról korábbi cikkünkben beszámoltunk. A látogatásra az europlanet projekt keretében került sor. Vissza a jövőbe? Vénusz átvonulás akkor és most? címmel a diákok egy dokumentumfilmet készítettek, hogy a Sopron- Koppenhága-Trondheim útvonalon végighaladva, interaktív módon mutathassák be Sajnovics János és Hell Miksa magyar csillagászok 1769-ben tett Vénusz követő útját, korabeli tudományos expedícióját. A film az alábbi honlapon tekinthető meg.

További információk a jelenségről korábbi cikkünkben.