Sellők is voltak a bronzkori Facebookon

Zalavruga falrajz
Vágólapra másolva!
Mint egy korabeli Facebook-üzenőfalon, úgy követhető nyomon az emberek élete sziklavésetekben bővelkedő bronzkori lelőhelyeken. A több mint 2500 rajz között az ember- és állatábrázolások mellett kentaurokról és sellőkről készült vésetek is vannak.
Vágólapra másolva!

Több ezer évet átölelő barlangrajzokon kutatja az emberi kultúra változásait Mark Sapwell, a Cambridge Egyetem munkatársa. Az archeológus egy analitikai szoftverrel vizsgálja a rajzokat, aminek segítségével külön tudja választani a különböző korú, egymásra rakódott ábrázolásokat. Ennek köszönhetően nyomon követhető, hogyan változott az emberek életmódja és a világról alkotott képe a letelepedéssel és a cserekereskedelmi útvonalak megjelenésével.

A szakember az orosz Zalavruga és az észak-svéd nämforsen-i lelőhelyeket tanulmányozza, ahol már korábban összesen több mint 2500 sziklavésetet tártak fel. Mindkét lelőhely folyókkal átszőtt területen fekszik, Sapwell szerint az errefelé élő törzsek hajókkal közlekedhettek. A tanulmányozott falrajzok zuhatagok és vízesések közelében találhatók, olyan helyeken, ahol a vándorló emberek utazásaik során valószínűleg visszatértek a szárazföldre, és ilyenkor hagyhatták ott nyomaikat a falakon.

Forrás: Cambridge University
Az eredeti rajzok és azok digitális változata

A bronzkori rajzok a társadalmi, vallási és kulturális sokszínűség megnyilvánulásainak tekinthetők. Sapwell úgy véli, a rajzok olyanok lehettek, mint ma a facebookos bejegyzések: reakciót váltottak ki az "olvasóból". A kutató szerint az embereket az vonzotta ezekre a helyekre, hogy tudták, mások már jártak ott előttük. "Ahogy ma is, az emberek mindig is szerették érezni, hogy kapcsolatban állnak egymással" - mondta.

Az oroszországi Fehér-tengernél talált sziklavéseteket 5-6 ezer éve készíthették ősi vadászok és halászok. A körülbelül 2 ezer ábra több területen lelhető fel, ezek közül a legnagyobb a Malinin-szigeten lévő Zalavruga. A legkorábbi vésetek főleg állatokat, elsősorban jávorszarvasokat ábrázolnak. Az emberi petroglifák fokozatosan jelennek meg, gyakran összemosva az állatokkal. Az ábrák medve- és bálnavadászatot, rituális eseményeket, háborúkat ábrázolnak, sőt kentaurokat, sellőket és egy korabeli síelőt is sikerült azonosítani.

Ajánlat: