Kavicssimogató is lesz a hétvégi földtudományos forgatagon

Minden gyereknek és felnőttnek ajánlunk egy hétvégi programot, vulkánokkal, őslényekkel és más természeti csodákkal.

A Magyarhoni Földtani Társulat 2012-ben a Magyar Földtani és Geofizikai Intézetben rendezi meg a földtudományokat népszerűsítő interaktív kiállítását.A Földtudományos forgatag nevű rendezvényen és vásáron bemutatkoznak a földtudományi kutatással foglalkozó hazai intézmények. A látogatók többek között megismerkedhetnek Magyarország ásványkincseivel, a földtani veszélyforrásokkal, vagy a Földet vizsgáló geofizikusok különleges eszközeivel. Nemzeti parkjaink és Geoparkjaink hazánk legszebb földtani látványosságait ismertetik meg, és geotúra ajánlatokkal várják a kirándulni vágyókat.

Időpont: 2012. november 17-18, 10 órától 18 óráig.
Helyszín: 1143 Budapest, Stefánia út 14.
Belépődíj nincs.

Mindkét nap érdekes előadások hangzanak el azok számára, akik gyarapítani szeretnék földtudományi ismereteiket. Szombat délelőtt Vadász Gergely mesél a Föld mágneses pólusának vándorlásáról és a Napszélről, majd Ősi Attila a magyarországi dinoszauruszokról. Szombat délután Kercsmár Zsolt előadásában Földünk csodálatos történetének néhány kiemelkedő epizódjára derül fény. Vasárnap délelőtt a vulkánok életét és működését mini vulkánkitöréssel illusztrálva ismerhetjük meg Harangi Szabolcs előadásából, majd vasárnap délután Wesztergom Viktor mutatja be napjaink intenzív napfolttevékenységének földi hatásait.

A kiállítás ideje alatt az érdeklődők kedvezményes áron vásárolhatnak ásványokat, kőzeteket és földtudományi témájú könyveket. A kisebbeket várja a geojátszóház, a jégkorszaki vízkóstoló, az idővonal játék, a kavicssimogató és a nummulitesz pattogtató.

A rendezvényre azoknak is érdemes ellátogatni, akik nem természettudományi érdeklődésűek, de szeretnék megismerni Budapest egyik legszebb épületét. A forgatag ideje alatt ugyanis délelőtt és délután vezetett sétán ismerkedhetnek meg hazánk földtani múzeumával és a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet szecessziós épületének történetével.

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet 2012 áprilisában jött létre a Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) és a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (ELGI) egyesítésével. Mindkét alapító intézet több mint száz éves múltra tekint vissza, és nemcsak hazai, de nemzetközi viszonylatban is úttörőnek mondható a földtani-geofizikai kutatómunka területén.

Az új intézmény székháza a volt MÁFI épülete, amelyet Lechner Ödön tervezett kifejezetten a magyar földtan számára. Az 1899-re elkészült magyaros szecessziós stílusú épület mind a földtani vonatkozásnak, mind a magyar gyökereknek számos tanújelét mutatja. Rögtön az épületbe való belépéskor egy hatalmas barlangban találjuk magunkat, amelyben a lámpák sztalaktit motívumokon lógnak és a falakat stilizált cseppkőoszlopok díszítik. A bejárat mögötti szélfogó ajtók maratott üvegeinek díszítése az ablakokhoz hasonlóan egy cifraszűr mintázatára emlékeztet. A folyosóra érve egy stilizált vágatban (vízszintes bányajáratban) találjuk magunkat, amelyet boltíves főte (vágat felső része) határol.

A tető csúcsán a négy ősmagyar alak által tartott 2 méter átmérőjű Földgömb, valamint a kristályokra emlékeztető csúcsok a földtant, míg a pécsi Zsolnay gyárban készült kétféle kék színű cserép a víz és az ég egységét szimbolizálja. A belső udvaron, az első lépcsőház külső falán egy címer található a magasföldszint magasságában. Ez a tervező finoman elrejtett "aláírása", azaz Lechner Ödön családi címere.

Az épületben több földtani tematikájú kiállítás is megtekinthető. Magyarország földtörténete a szilurtól napjainkig mutatja be a mai Magyarország és a Kárpát-medence területén található földtörténeti emlékeket. A Magyarország ásványai és ércei című egységben a Velencei-hegység, Rudabánya, Gyöngyösoroszi és Felsőpetény szemet gyönyörködtető ásványai, valamint Recsk és a Bakony réz- és mangánércei kerülnek bemutatásra. A magyar geológia története átfogó képet nyújt a földtan hazai fejlődéséről és nagyformátumú személyiségeiről a Selmecbányai Bányászati Akadémia alapításától kezdve az első világháború végéig. A Cserepy gyűjteményben a világ legnagyobb fluoreszkáló ásványait szolgáltató lelőhelyéről (Franklin- és Sterling bánya, New Jersey, USA) származó, káprázatos színekben pompázó ásványok tekinthetők meg.