Újraírják a kőkor történetét

Vágólapra másolva!
A modern vadászó-gyűjtögető kultúra körülbelül 44 ezer éve jelent meg Afrikában, vagyis húszezer évvel korábban, mint ahogyan eddig gondolták. Ásóbotok, rovátkolt csontok, gyöngydíszek, tűk és nyílhegyek bizonyítják, hogy az Afrikában maradt ősi népesség sem volt fejletlen.
Vágólapra másolva!

A modern emberek ősei legalább 200 ezer évvel ezelőtt jelentek meg Afrikában. Az afrikaiak egy csoportja 60-70 ezer évvel ezelőtt északra, Európába és Ázsiába indult a legelterjedtebb tudományos nézetek szerint, s itt rakták le a mai modern kultúra alapjait. Két friss tanulmány szerint azonban az Afrikában maradt népesség sem volt fejletlen, sőt a tudósok most olyan elméletet dolgoztak ki - a régészeti leletek újraértékelése után -, amelyek a modernitás bizonyos jellemzőinek első megjelenését Dél-Afrikába teszik.

Ráadásul kiderült, hogy a modernitásnak ez az első megjelenése összefügg a ma is Dél-Afrikában élő busmanok úgynevezett szan kultúrájával. Ez a kőkori szan kultúra ugyanis nem 20, hanem 40-44 ezer évvel ezelőtt jelenhetett meg, s így folyamatosan máig fennmaradt.

Forrás: Wikipedia
Busman falu Namíbiában

Francesco d'Errico és munkatársai egy olyan sorozatot állítottak össze a dél-afrikai Border Cave-ben (Határbarlangban) talált korábbi és friss régészeti leletekből, amelyek egészen más megvilágításba helyezik a modern emberi kultúra kialakulását. Minderről a Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) című tudományos lapban publikáltak tanulmányt a kutatók.

Hozzájuk kapcsolódik a Paola Villa vezetésével készült másik PNAS-tanulmány, amely szerint a most újradatált eszközök révén a középső kőkorból a késői kőkorba való átmenet korábban történt Dél-Afrikában, mint eddig gondolták a tudósok. Villáék szerint az afrikai fejlődés párhuzamba állítható az európai felső-paleolit korral, csak az afrikai folyamatok kevésbé voltak látványosak. Bár mindkét helyen az emberi kultúra hatalmas fejlődése ment végbe, Európában ez drasztikusabban, a Neander-völgyiek kiszorításával történt, Afrikában viszont folyamatosabb volt az előrelépés a kőkori technológiák terén.

Egy 75-60 ezer évvel ezelőtti kultúra

De mit is találtak a kutatók? D'Erricóék tanulmánya szerint előbb egy ősi (mára letűnt) kultúrát azonosítottak Border Cave-ben, amely már 75 ezer évvel ezelőtt is létezett. Ez azonban 60 ezer éve letűnt, technikai újításait pedig nem sikerült stabilizálni, továbbörökíteni, így nem ez a kultúra lett a ma élő busmanok elődeinek "civilizációja".

Forrás: Francesco d'Errico és Lucinda Backwell
a) Ásobot; b) Méregkeverésre használt faeszközök; c) Csontból készült nyílhegy; d) Rovátkolt csont; e) Méhviasz maradványok; f) strucctojáshéjból készült gyöngyök

Az ősi kultúra letűnése után húszezer évvel - mai korunkhoz képest 40-44 ezer évvel ezelőtt - ugyanakkor rendkívül modern jelenségek tűntek fel Dél-Afrikában, amelyek ma is részben továbbélnek a busmanok között. A modernitást nem más jellemzi, mint az új technológiával készített eszközök, 42 ezer éves ékszerek felbukkanása. Egy 39 ezer éves ásóbotot, bemetszett, berovátkolt csontokat, gyöngydíszeket, csontból készült tűket és nyílhegyeket találtak Border Cave-ben. Rábukkantak egy fából készült alkalmatosságra, amely mérgező ricinusmagokból kinyert, ugyancsak toxikus (mérgező) anyag maradványait tartalmazta - ez utóbbi 24 ezer éves lehet. A kutatók tehát 44-42 ezer évvel ezelőttől 24 ezer évig tartó időrendi sorozatba tudták rendezni a barlangban talált eszközöket. D'Erricóék ennek kapcsán megkockáztatták, hogy ez az első modern emberi kultúrákra jellemző technológiák megjelenését jelentheti, de ezt nagyon óvatosan fogalmazták meg. Joggal, hiszen az emberiség történetében a modern technikák körülbelül 20 és 80 ezer évvel ezelőtt jelentek meg, és Észak-Afrikában számos régebbi "modern" eszköz is előfordult már.

Az első méhviasz-előfordulás az emberiség történetében

Ráadásul találtak egy negyvenezer éves keveréket, amely méhviaszból, Euphorbia tirucalli (kaporképű kutyatej, egy szárazságtűrő, latex-tartalmú, egyesek szerint kaktuszszerű növény) nedvéből kinyert gyantából és talán tojásból készült. A szerzők szerint ez valószínűleg az ember által használt méhviasz legelső előfordulása lehet. Alighanem valamilyen eszköz nyelének a rögzítéséhez, ragasztásához használhatták.

A mostani kutatások a 45 ezer évvel ezelőtti korra koncentrálnak. Ekkor nemcsak Dél-Afrikában forradalmasították az emberi civilizációt a szan kultúra képviselői, hanem ekkor vándoroltak a modern emberek elődei Afrikából Európába az UCB kutatói szerint. A késői kőkor azonban a mostani eredmények szerint 44-42 ezer éve kezdődött, miután radiokarbon módszerrel az eddiginél pontosabban meghatározták a Border Cave-ben, a Lebombo-hegységben talált eszközöket. Találtak egy negyvenezer éves ásóbotot is a Határbarlangban. Ezekhez tartozhattak a helyszínen talált kifúrt, de összetört kövek is. Alighanem a botoknak ezzel adtak "nyomatékot" a használói. Az ásóbotok előfordulása nemcsak Dél-Afrikában, hanem egész Afrikában a legelsőnek számít - mondják a kutatók.

Újítás a vadászatban

A vadászati eljárásokban is nagy változások történtek a késői kőkorszakban: a középső kőkor kőheggyel ellátott dárdáit felváltotta az íj és a nyíl. Ehhez rendkívül vékony csonthegyet fejlesztettek ki, amelyet méregbe mártottak. Villa immár egyetért a Stanford Egyetem professzorával, Richard Kleinnel, aki szerint 50-60 ezer évvel ezelőtt kezdődött meg az az alapvető változás, ami átalakította az emberi viselkedést. Ez a változás Afrikából terjedt át Európára.

Forrás: Lucinda Backwell
a) Strucctojáshéjból készült gyöngyök; b) Formázás egy tülök és kőüllő segítségével; c) Fúrás; d) Gyöngyfűzés; e) Csiszolás, gyalulás;

Mindezzel párhuzamba állítható a Cell című tudományos folyóiratban megjelent múlt heti cikk, amelyet genetikusok írtak, Joseph Lachance és Sarah A. Tishkoff vezetésével. A University of Pennsylvania kutatói azt állítják, hogy 20-80 ezer évvel ezelőtti periódusban egy rejtélyes genetikai állományú népességcsoport is létezhetett, feltehetően Afrikában. (Tishkoff korábbi eredményeiről, arról, hogy a modern ember feltehetően Dél-Afrikából terjedt szét az egész világban - 2009-ben már az origo.hu-n is beszámoltunk.) Ám Tishkoffék mostani hipotézisét a régészek - leletek híján - nem látják bizonyítottnak. A New York Times által megszólaltatott archeológusok - többek között a Paola Villa által is idézett Richard Klein -, élesen kritizálták a tisztán genetikai-statisztikai módszerekkel felállított Lachance-Tishkoff-féle hipotézist.

De mit is állítanak most legújabban Tishkoffék? A genetikusok több ma élő afrikai népcsoportban is különleges, ősi géneket azonosítottak, amelyekről statisztikai módszerekkel azt feltételezik, hogy a Neander-völgyiek és a modern emberek mellett egy "harmadik" népesség örökségét hordozzák magukban. Ez a harmadik csoport azonban keveredett a ma élő modern emberek őseivel, és a modern emberek bizonyos csoportjaiban néhány rövid, különleges génszakasz őrzi ennek a keveredésnek az emlékét.

Elszigetelt népcsoportok őrizhetik az ősi géneket

Az "őrzők" többnyire elszigetelten élő, majdhogynem eltűnőben lévő népcsoportok. Az ő génjeik között is azonban csak mintegy 2,5 százaléknyi az ősi, "harmadik csoporttól feltételezhető" génszakasz - vélik a genetikusok. Az Afrika középső részén élő kameruni pigmeusokról és két olyan népről, a tanzániai hadzákról és szandavékról van szó, akik többé-kevésbé hasonló - csettintő - nyelven beszélnek és hasonló kultúrával rendelkeznek, mint a dél-afrikai busmanok. Tishkoffék szerint az ősi, rejtélyes harmadik népcsoport tagjai a Neander-völgyiek "unokatestvérei lehettek", és alighanem 25 ezer évvel tűnhettek el, mint önálló népesség Afrikában.

Forrás: Wikipedia
Amióta csak tudni lehet, a hadzák ilyenre építik a kunyhóikat

Mindhárom vizsgált mai népcsoport - a pigmeusok, a hadzák és a szandavék - genetikai állománya tartalmazott azonban olyan speciális rövid génszakaszokat, amelyekről Tishkoff azt állítja: egy közös ősre vezethetők vissza. A közös ős valószínűleg 20 és 80 ezer évvel ezelőtt keveredhetett a mai emberek elődeivel Afrikában. Ez a hipotetikus "közös ős" 1,2 millió évvel válhatott le a ma élő emberek őseiről, akárcsak az Európában előforduló Neander-völgyiek.