Apró, de heves marsi vulkánokat mutattak be Budapesten

Legtöbb társuknál fiatalabb, de már így is közel egymilliárd éve inaktív vulkáni kúpokat mutattak be a budapesti Mars konferencián. Az egy-két kilométeres vulkánok keletkezése meglehetősen heves lehetett.

A Mars felszínén a legismertebbek a nagy pajzsvulkánok, közülük is a leghíresebb az Olympus Mons, amely 26 kilométerével a legmagasabb tűzhányó a bolygón. Kiterjedése akkora, hogy a Földre vetítve letakarná egész Magyarországot. Az ilyen vulkánóriások mellett azonban kisebb tűzhányók is vannak a bolygón, amelyek korábban szerényebb figyelmet kaptak.

Ezek közül vizsgált Petr Broz (Charles University, Csehország) és Ernst Hauber (DLR, Németország) néhányat, eredményüket a csütörtökön véget érő budapesti Mars konferencián mutatták be. Olyan apró vulkáni kúpokat elemeztek a kutatók, amelyek a Mars északi féltekéjén, a hatalmas pajzsvulkánokat tartalmazó Tharsis-hátságon helyezkednek el. A mindössze 1-2 kilométeres vulkáni kúpokhoz lávafolyások kapcsolódnak. Az alakzatok méretüket, kinézetüket tekintve leginkább úgynevezett monogenetikus piroklasztit kúpokra hasonlítanak, melyek egyszeri, heves robbanásos kitöréssel jöttek létre.

A lejtőjükön előforduló kráterek gyakorisága alapján az elmúlt kétmilliárd évben keletkeztek. Ez még geológiai időskálán sem kifejezetten fiatal - már a bolygó korai, melegnek és nedvesnek tekintett időszaka után történt. A vulkánok a bolygó tartósan hideg és száraz periódusában alakultak ki.

Az alakzatok átlagosan 2 kilométer átmérőjűek, magasságuk 60 és 600 méter közötti. A csúcsokon nagy tetőkráter vagy kaldera van, amely több száz méteres, de az 1 kilométert is elérheti. Lejtőjük általában 12 és 27 fok közötti lejtőszöget mutat, de néhol 30 fok is lehet.

Néhány kisebb vulkáni kúp, lávafolyásokkal az oldalukon (NASA, ESA)

Az alakzatok a földi hamukúpokhoz hasonlítanak, amilyenekből például sok megtalálható az Etna lejtőin. A megfigyelés arra utal, hogy a bolygón heves, robbanásos vulkánkitörések az elmúlt 2 milliárd évben is történtek. Ez azért érdekes, mert a viszonylag fiatal vulkánok a Marson főleg lávaömlés nyomait mutatják. Robbanásos kitörésektől keletkezett alakzatok inkább a bolygó korai időszakából maradtak vissza, amikor még több nedvesség volt a Marson. Az ősi vízzel és jéggel lépett kölcsönhatásba egykor a magma, heves robbanásokat okozva.

A most vizsgált vulkánoknál más lehet a helyzet. Petr Broz az [origo]-nak elmondta, hogy megfigyelések alapján itt "száraz" kitörések történhettek a térségben, a robbanást a magma, illetve a láva magas gáztartalma okozhatta. Ugyanakkor újabb vizsgálataik alapján a bolygó más térségeiben akadnak olyan apró kúpok, ahol a jéggel fellépő kölcsönhatásra utaló jelek is vannak. Ezek talán még érdekesebbek, hiszen a vulkáni tevékenység az utóbbiaknál talán jeget is olvasztott, s a kutatók jelenleg ezeket az alakzatokat tanulmányozzák.

Repülés az Olympus Mons felett (NASA)