Magyar kapta a matematikusok Nobel-díját 2012-ben

Szemerédi Endre matematikus, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet, Abel-díj
Vágólapra másolva!
Szemerédi Endre matematikus kapta a 2012-es Abel-díjat, amelyet a matematika Nobel-díjaként is említenek.
Vágólapra másolva!

Szemerédi Endre matematikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársa az elméleti számítástudományt és az információelméletet megalapozó úgynevezett diszkrét matematika területén elért eredményeiért kapta a díjat. Ezenkívül a matematika számos más területén ért el jelentős eredményeket, több mint 200 tudományos cikket publikált. A díjat május 22-én veszi át Osloban V. Harald norvég királytól, ezt követően a kutatóprofesszor előadást tart az Oslói Egyetemen és Norvégia más tudományos központjaiban is.

A kitüntetés hivatalos magyarországi kihirdetésére a Magyar Tudományos Akadémia székházában került sor. Köszöntőt mondott Siri Ellen Sletner norvég nagykövet asszony és Szász Domokos, az Akadémia alelnöke, s jelen volt maga a kitüntetett, Szemerédi Endre is.

Fotó: Pályi Zsófia [origo]
Szemerédi Endre a Magyar Tudományos Akadémián

Szemerédi a sajtótájékoztatón elmondta, úgy érzi, hogy a díj nem is annyira neki, hanem az egész diszkrét matematikának szól, amely sokáig háttérbe szorult, és az elmúlt évtizedekben indult igazán fejlődésnek. Örül, hogy ennek a folyamatnak ő is részese lehetett.

A matematikus elmondta: a leginkább annak örül, hogy az elismerés a magyar matematikának is jelenthet valamit, és sokan mások jobban megérdemelték volna. Szemerédi szerint a magyar matematika világszínvonalú, akárcsak az elméleti fizika, a mérnöki tudományok és sok más tudományterület. Végül a matematikus az alapkutatások fontosságát hangsúlyozta.

A díjat odaítélő bizottság véleménye szerint Szemerédi matematikai megközelítése a Magyarországra jellemző erős problémamegoldó hagyomány jó példája.

Szemerédi Endre Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia és az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia tagja. A 72 éves kutató viszonylag későn kezdte meg matematikusi pályafutását, előtte egy évig orvosi egyetemre járt, majd egy gyárban dolgozott. Kivételes képességeit mestere és mentora, Erdős Pál fedezte fel.

Szemerédi nemzetközi tudományos ismertségre tett szert kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásaival, eredményeivel. Legnagyobb eredménye Erdős Pál és Turán Pál sejtésének bizonyítása, valamint az ehhez kapcsolódó, úgynevezett regularitási lemma megalkotása, a nevezetes Szemerédi-tétel megfogalmazása és bizonyítása. 1990-től a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékének egyetemi tanára (további információk itt). Elnyerte többek között a Leroy P. Steele-díjat és a Rolf Schock-díjat is.

Szemerédit kivételes bizonyítóerővel rendelkező matematikusként jellemzik, szellemes és eredeti technikák bevezetésével, és számos alapprobléma megoldásával forradalmasította a diszkrét matematikát.

A diszkrét matematika a véges struktúrák, például gráfok, hipergráfok, véges geometriai konfigurációk vizsgálata. Az ilyen struktúrák matematikája képezi az elméleti számítástudomány és az információelmélet alapját. Szemerédi az elsők között ismerte fel az elméleti számítástudomány jelentőségét.



A matematika Nobel-díjaként ismeretes Abel-díj kimagasló matematikai eredmények elérését, alapvető matematikai problémák megoldását, új technikák és alaptételek kidolgozását, új kutatási területek megalapozását jutalmazó nemzetközi elismerés. A díjat odaítélő bizottság öt nemzetközileg elismert matematikusból áll, tagja volt korábban Lovász László magyar matematikus is. A kitüntetésben eddig olyan kiválóságok részesültek, mint Lennart Carleson svéd és John Torrence Tate amerikai matematikus, 2005-ben megkapta Lax Péter magyar származású amerikai matematikus is.A díjat 2003 óta évente ítélik oda, és 6 millió norvég koronával jár.