Megfejtették a zebrahalak öngyógyulásának rejtélyét

Vágólapra másolva!
Német kutatóknak első ízben sikerült kimutatniuk, hogy miért tudja újranöveszteni uszonyát a parányi zebrahal. Ezzel egy régóta fennálló rejtélyt sikerült megfejteniük, amely az emberi szövetek regenerációjának serkentésében is segíthet.
Vágólapra másolva!

Míg az ember igencsak korlátozott mértékben képes sérült szervei és végtagjai regenerációjára, a halak és kétéltűek meglepő képességekkel rendelkeznek ezen a téren. Leglátványosabb példa erre az axolotl, de a zebrahal (zebradánió) is a megújulás mestere: nemcsak uszonyait, hanem szívizmát, látóidegét vagy gerincvelőjét is képes pótolni.

A Konstanzi Egyetem kutatói a farokuszony csonkításával kísérleteztek, mivel az nem létfontosságú szerv. A kurtítást követően egy több sejtrétegből álló szövet kezdte lezárni a sebet, ezzel egy időben pedig a csonk sejtjei elvesztették addig jellemző tulajdonságaikat, és gyorsan osztódó, új szövetet létrehozó sejtcsoportot, úgynevezett blasztémát alkottak.

Ehhez a folyamathoz - mint azt a kutatók kimutatták - retinsav szükséges. Ez az A-vitaminból előállított molekula olyan géneket kapcsol be, amelyek fontosak az új szövet képződése szempontjából. A retinsav mesterségesen megnövelt koncentrációja fokozza a sejtosztódás ütemét a blasztémában: mihelyt genetikai változtatással átmenetileg meggátolták a halakat a retinsav termelésében, blasztéma sem képződött. Sőt retinsav nélkül a már újraképződött uszórészekben kialakult blasztéma is elhalt.

A kutatók meglepetésére a genetikailag módosított zebrahalaknál néhány óra leforgása alatt zsugorodni kezdett az újra kinőtt farokuszony - olvasható a Development című szaklapban megjelent beszámolóban.

Alapesetben a sejtek túlzott mértékű elburjánzását - mint a rák esetében is - meg kell akadályoznia a szervezetnek. A retinsav azonban aktivál egy gént, amely a gyors ütemben szaporodó sejteket megóvja a pusztulástól: ezzel biztosítják a blasztéma sejtjei önnön túlélésüket.

Eredményeik révén a kutatók előrelendítették a regeneráció kutatását. Reményeik szerint akár az emberi sebgyógyulást is segíthetik az új ismeretek. Ha ugyanis sikerült átlátni a folyamatot egy állatnál, az segíthet fényt deríteni arra is: miért van az, hogy az ember alig képes regenerálni testrészeit és szerveit.