Európában védik a fecskét, Afrikában megeszik

A fecskék sorsát nemcsak az élőhelyeik átalakulása és a klímaváltozás nehezíti, de az afrikai rossz körülmények is, ahol az éhező helybeliek ezrével pusztítják a madarakat, hogy húshoz jussanak. Ha a jelenlegi állománycsökkenés hasonló ütemben folytatódik, akkor tíz év múlva igazi ritkaság lesz Magyarországon a fecske.

A szeptember végéig kitartó nyárias idő igazán kedvező feltételeket biztosított a madaraknak, hogy felkészüljenek az őszi vonulásra. A nyár vége számukra elsősorban a raktározásról szól: a hosszú távú (a Szaharánál délebbre) vonulók - például a fecskék - ideális esetben akár meg is duplázhatják testtömegüket a hosszú út előtt, jelentősen csökkentve ezzel a veszteségeket vonulás közben.

A tavalyi évhez képest az idei vonulás nagyon pozitívan alakult - mondta az [origo]-nak Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa. Az útnak induló fecskék a nádasokba húznak be éjszakázni, s idén több helyszínen is megfigyeltek 200-400 ezres csapatokat esténként. A madarászok hálózással igyekeznek minél több madarat befogni, majd lemérni és meggyűrűzni, és az idei tapasztalatok alapján húsz befogott madárból 15-17 fiatal (idei) fecske volt, ami nagyon jó aránynak számít.

Orbán elmondta, hogy az elhúzódó nyár miatt a megszokott kettő helyett egyre több füsti- és molnárfecske próbálkozott egy harmadik fészekalj felnevelésével is. Így szeptember közepén, a hónap második felében még fiókákat neveltek, ezzel is magyarázható az idén 1,5-2 héttel kitolódó fecskevonulás. A szeptemberi fiókáknak bőven volt idejük megerősödni, felnövekedni, így ha semmi komolyabb probléma nem történik a téli hónapok alatt, akkor jövőre még jobb fecskeszaporulatra lehet számítani - mondta Orbán Zoltán.

Fecskebefogás és -gyűrűzés a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson (Forrás: MME)

A néhány évvel ezelőtt tapasztalt szeptemberi rossz időnek drasztikus hatása volt a fecskeállományra: 2008-ban becslések szerint madarak tízezrei pusztultak el Európa-szerte. A fecskék ugyanis csak repülő rovarra vadásznak, ám 15 Celsius-fok alatt, szélben, csapadék esetén nincsen táplálék. "Elég néhány rosszkor jött nap, és egész állományrészek semmisülhetnek meg" - mondta Orbán Zoltán.

A hosszú távú vonuló madaraknál általában nagyon jelentős az afrikai állományvesztés. Ennek több oka is van, például a klímaváltozás miatt bekövetkező szokatlan időjárási jelenségek (legyen az akár eső, akár szárazság) nagyon megtizedelhetik a madarakat. A környezetszennyezés, a mérgezések szintén sok madár pusztulását okozzák. Az elefántfűben rejtőző fecskékre továbbá előszeretettel vadásznak a helybeliek, hogy húshoz jussanak - a húszmilliós állományból becslések szerint több százezret megesznek, mondta Orbán Zoltán.

Villanyvezetéken gyülekező fecskék az őszi vonulás előtt

Tíz év alatt felére csökkent a hazai állomány

A szakértő elmondta, hogy az elmúlt tíz évben a fecskék hazai állománya átlagosan majdnem 50 százalékkal csökkent, de a molnárfecskék esetében még ennél is rosszabb, 65%-os csökkenést tapasztaltak. "Ha ez így folytatódik, akkor tíz év múlva nagyon ritkák lesznek a fecskék Magyarországon" - mondta. Megfogyatkozásukért elsősorban az élőhelyeik átalakítása, a mezőgazdaság a felelős, valamint az ebből fakadó csökkenő rovarlétszám. Fészkelőhelyeik száma is csökken, részben mert az aszályosodás miatt tavasszal nem találnak megfelelő építőanyagot a sárfészekhez, részben pedig mert sokan leverik a fészkeiket.

A városokból vidékre költözők gyakran nem tudják, milyen hasznos madarakról van szó, és csak problémának tekintik őket, pedig az úgynevezett fecskepelenka készítése (lásd keretes írásunkban) - amely felfogja a madárürüléket - nagyon egyszerű. Ezekhez adódnak hozzá a már korábban említett globális hatások (vonulás, klímaváltozás, vadászat), melyek miatt gyakran kárba veszik az a sok energia, amit a fecskék védelmébe fektetnek. A fecskék eltűnése a repülő rovarok (például szúnyogok) elszaporodását okozhatja, de hatással lehet a ragadozó madarakra is, melyeknek így kevesebb táplálék jut.

Hogyan segíthetünk a fecskéknek?

Fecskepelenka
A legtöbb embert, akinek a házán fecske fészkel, a leginkább a fészekből kipotyogó ürülék zavarja. Ennek a problémának a megoldására találták ki a fecskepelenkát, mely egy legalább 30x20 centiméteres fa, műanyag vagy fémlap a fészek alá helyezve. A "pelenka" összegyűjti az ürüléket, és szükség szerint takarítható.

Sárgyűjtőhely
Az aszfaltos területeken a füsti- és molnárfecskék számára a legnagyobb nehézséget a fészekanyag gyűjtése jelenti. Sárgyűjtőhely könnyedén készíthető a kertben: egy sekély gödröt kell ásni, azt fóliával bélelni (hogy a víz ne szivárogjon el), majd a felaprózott földet visszaszórni, és alaposan meglocsolni. A sárgyűjtőhelyet áprilistól júliusig érdemes fenntartani.

Fészekanyagot kereső molnárfecskék

Fészekalap
Egyes építőanyagokon a sár nem tud megtapadni, így alkalmatlanok a fészek építésére. Ilyenkor sokat segít a falra fúrt, dróthálóval borított deszkalap, melyen könnyebben megkapaszkodnak az apró sárgombócok. A fészekalap akár fecskepelenkával együtt is felhelyezhető, megelőzve a későbbi kellemetlenségeket.

Mi a teendő, ha leszakadt a fészek?
Ha a fészekben tojások voltak, akkor nincs mód a megmentésükre, ám a fiókás fészkeknél több lehetőség is van. Abban az esetben, ha a fészek nem tört darabokra, meg lehet próbálkozni a visszaragasztásával, például csemperagasztóval vagy műgyanta ragasztóval. A száradási időt figyelembe véve ilyenkor érdemes a fészket alátámasztani például fecskepelenkával. Ha a fészek összetört, akkor mesterséges fészekpótlékkal helyettesíthető - például fészekhez hasonló belméretű tálkával, margarinos dobozzal, fa ládikával. Fontos, hogy a fészek eredeti helyéhez közel kerüljön, és ebben az esetben is érdemes fecskepelenkát alátenni.

Olvasson további fecskevédelmi módszerekről a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján!

Az őszi madárvonulás egy hosszan elhúzódó folyamat, de a nagyobb hidegfrontok - mint amilyen a múlt hét második felében végigvonult Európán - tolják maguk előtt a madarakat - mondta Orbán Zoltán. Ilyenkor átalakul a madárvilág a gyűrűzőhelyeken, ekkor szoktak ritkaságokat fogni, s akár más kontinensek kóborló madarai is idetévedhetnek. Idén például első alkalommal sikerült rozsdás sármányt befogni (ez a 406. madárfaj Magyarországon), de találkoztak Mongóliából származó vándorfüzikével is. Októberben nagyon látványos jelenség még a daruvonulás is, amikor darvak ezrei özönlik el a hortobágyi halastavakat. Orbán Zoltán elmondta, hogy már most körülbelül hatvanezer daru van a Hortobágyon, de október végére akár nyolcvanezer éjszakázó madár is összegyűlhet a tavakon.

Fecskefajok Magyarországon

Hazánkban négy fecskefaj él, ezekből valójában három (füsti-, molnár- és partifecske) tartozik a verébalakúakon belüli fecskefélék (Hirundinidae) családjába, egy (sarlósfecske) pedig a sarlósfecske-alakúakon belül a sarlósfecskefélék (Apodidae) családjába.

A lakóházak környékén leggyakrabban füsti fecskével (Hirundo rustica) és a molnárfecskével (Delichon urbicum) lehet találkozni, ez a két faj kötődik a leginkább az emberi tevékenységekhez. Azokon a helyeken, ahol háztáji állatokat tartanak, jól megfigyelhető, hogy a molnárfecskék elsősorban a tornácon szeretnek fészkelni, míg a füstifecskék inkább az istállóban. Abban az esetben, ha az istálló kiürül, a füsti fecskék két éven belül továbbállnak, és új fészkelőhelyet keresnek. A két faj egyedeit repülés közben a legkönnyebben a torkuk színe alapján lehet megkülönböztetni: a füstifecskéé vörös, míg a molnárfecskéé fehér.

Partifecskék

A partifecske (Riparia riparia) általában vízpartok közelében fészkel, ahol elegendő táplálékot és fészeképítésre alkalmas partfalat talál, de előfordul homokbányákban és kubikgödrökben is. A fészekként szolgáló üregeket a hímek kezdik el ásni, majd a párválasztást követően a tojók segítségével fejezik be. A fiókák számára nagy veszélyt jelent az áradás, 2010 májusában a tiszai partfalakban fészkelő partifecskéknél számos fészekalj pusztult el a zöldár miatt.

A sarlósfecske (Apus apus) csak névileg tartozik a fecskék közé, valójában azonban a kolibrikkel közös rendbe (Apodiformes) tartozik. A fészkelést leszámítva egész életét a levegőben tölti, fejletlen lábai nem is alkalmasak a járásra, csak a kapaszkodásra. Repülés közben alszik, és a fészkét is levegőben repülő növényi anyagokból készíti.

Sarlósfecske

Magyarországon mind a négy faj védett, eszmei értékük egyedenként 10 000 forint.