Döntéshozatal pisilés előtt: kiosztották az idei Bolond Nobel-díjakat

A pisilési inger döntéshozatalra gyakorolt hatását vizsgáló tanulmányt, valamint a wasabis riasztót is kitüntették az értelmetlennek tűnő kutatásokért járó IgNobel-díjjal, melyet csütörtök este osztottak ki a Harvard Egyetemen. Az igazi Nobel-díjak átadása jövő héten lesz Stockholmban.

Az úgynevezett IgNobel-díjat - amelynek nevét az ignoble, vagyis alantas, méltatlan, hanyagolható angol szóból képezték - 1991 óta osztják ki. Az Annals of Improbable Research című magazinban olvasható alapszabály szerint olyan kutatásokkal lehet elnyerni, amelyeket nem lehet vagy nem érdemes megismételni.

A minden évben rendkívül humorosan megrendezett díjátadó idén is fergetegesen sikerült. A díjakat valódi Nobel-díjas tudósok adták át a díjazottaknak, akik látszólag egyáltalán nem sértődtek meg kutatásaik kifigurázásán. A tíz díjazottból hét személyesen megjelent a díjátadón, pedig az IgNobel-díjjal nem jár pénzjutalom, sőt a díjazottak maguk fizetik az utazási költségeiket is. A díj idén, a "kémia évében" egy asztalkára ragasztott periódusos táblázat volt (a tréfa az angol table - asztal, illetve táblázat - szó kétértelműségét használta ki).

A díjazottak munkássága rendkívül sokrétű. Az élettani IgNobel-díjjal osztrák és holland kutatókat tüntettek ki, mert kimutatták: a vöröslábú teknősöknél nem ragadós az ásítás. A kutatók egyike, Natalie Sebanz jelenleg Magyarországon is dolgozik, a CEU Kognitív Tudományok tanszékének vendégelőadója. A kémiai díj japán kutatókhoz került. Makoto Imai és munkatársai meghatározták mennyi a wasabi (csípős japán torma) ideális koncentrációja a levegőben ahhoz, hogy vészhelyzet esetén felriassza az alvó embereket.

Az orvosi IgNobel-díjat rendkívül fontos kutatásért osztották ki. A belga kutatócsoport Mirjam Tuk vezetésével azt vizsgálta, milyen hatással van a húgyhólyag telítettsége a döntéshozatalra. A díj átvétele után többen ki is szaladtak a vécére. Pszichológiai díjat érdemelt az a vizsgálat, amely azt próbálta meghatározni, miért sóhajtoznak annyit az emberek.

Biológiai IgNobel-díjjal jutalmazták azokat az ausztrál kutatókat, akik megállapították, hogy egyes díszbogarak bizonyos fajta sörösüvegekkel akarnak párzani (valószínűleg azért, mert a barna bogarakat vonzzák a csillogó barna sörösüvegek). Darryl Gwynne és David Rentz csak azt nehezményezte, miért vártak ilyen soká a díjjal, hiszen a tanulmányuk már 1983-ban megjelent. Köszönőbeszédében Gwynne elmondta, álmatlan éjszakákon át várta, hogy megcsörrenjen a telefon. Sokáig kellett várnia, de megérte.

Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Fizikai IgNobel járt a diszkoszvetők szédülésének vizsgálatáért

A fizikai díjat francia kutatók érdemelték ki, akik megállapították, miért szédülnek el forgás közben a diszkoszvetők, és miért nem a kalapácsvetők. A matematikai IgNobel-díjat sokan kapták megosztva a különböző világvége jóslataikért. A bizottság könnyelműen díjazta azt a "kutatót" is, aki 2011. október 21-ére módosította korábbi jóslatát, pedig az ördög nem alszik.

Végül béke IgNobel-díjat kapott Arturas Zoukas vilniusi polgármester, aki azzal hívta fel magára a világ figyelmét, hogy egy páncélozott járművel hajtott át egy tilosban parkoló Mercedesen. A szabálytalan parkolás elleni kampányvideó az interneten is elterjedt.

A valódi, Svéd Királyi Tudományos Akadémia által odaítélt Nobel-díjak átadására a jövő hét folyamán kerül sor Stockholmban. Az orvostudományi díjazottat október 3-án, a fizikait október 4-én, míg a kémiait október 5-én délelőtt jelentik be.