Hatalmas tengeri folyosókon vándorolnak az állatok a Csendes-óceánban

A csendes-óceáni csúcsragadozók egy évtizedes nyomkövetése feltárta, hogy a vízi állatok a szárazföldiekhez hasonlóan jól meghatározható útvonalakat követnek. Ezek a széles folyosók olyan gazdagok az élőlényekben, mint amilyenek a szárazföldi állatok vándorútvonalai az afrikai szavannákon.

A 2000-ben indult Census of Marine Life tengeri fajszámlálási program egyik része volt 23 tengeriragadozó-faj nyomkövető eszközökkel megjelölése (Tagging of Pacific Predators, TOPP). Olyan állatokat követtek nyomon, mint a különböző tonhalak és cápák, valamint tengeri madarakat és a tengeri emlősök közül egyes fókákat és kék bálnákat is megfigyeltek. Az eredmények kiértékelését a Nature legújabb számában tették közzé a kutatók.

Az állatok vándorútjának követéséből kiderült, hogy a nagy ragadozók az Egyesült Államok nyugati partja mentén dél felé folyó Kaliforniai-áramlatot követik, majd egy részük áttér az északi csendes-óceáni átmeneti zóna elnevezésű, az óceánon átívelő vándorútra, amely a Csendes-óceán nyugati és keleti felét köti össze. Ez az útvonal nagyjából Alaszka és Hawaii között félúton helyezkedik el a hideg szubarktikus és a melegebb szubtrópusi víztömeg találkozásánál.

Kék bálna (Balaenoptera musculus)

A tengernek ez a része tápanyagokban rendkívül gazdag, mondja Barbara Block, a Stanford Egyetem tengerbiológusa, a cikk egyik társszerzője. "Kicsit olyan, mintha az afrikai szavannát néznénk, és megpróbálnánk kitalálni, hol vannak a zebrák és a gepárdok által használt ivóhelyek, hol a termékeny völgyek, hol a sivatagok, amelyeket az állatok igyekeznek elkerülni" - mondja Block. "Amikor a hatalmas óceáni birodalmat nézzük, akkor olyan különböző állatok esetében kell hasonló kérdésekre válaszolnunk, amilyen a kékúszójú tonhal, a kék bálna vagy a kérges teknős."

"Ez az első publikáció, amely valamennyi darabkát egy helyre gyűjti össze" - mondja Daniel Costa, a Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem ökológus és evolúcióbiológus professzora, aki a tengeri emlősök, madarak és teknősök nyomon követését felügyelte. Ilyen sok különböző állatfajt még sosem figyeltek meg együtt ilyen nagy léptékben, mondja Costa.

A tanulmányból kiderült, hogy számos faj számára a tengervíz hőmérséklete jelenti a fő tényezőt az évszakos vándorlásoknál. A vizsgálatok feltárták, hogy a Kaliforniai-áramlat olyan, mint egy óriási tengeri szavanna, amelyen hatalmas számú bálna, cápa, fóka, tengeri madár, teknős és tonhal vándorol évről évre. Az is kiderült, hogy a nagy utakra vándorló fajok zöme előre jelezhető szezonális minta szerint tér vissza bámulatos hűséggel ugyanazokra az óceáni területekre, ahol először megjelölték őket.

Kérges teknős (Dermochelys coriacea)

Egyes ragadozók, például a kaliforniai oroszlánfókák egész életüket a Kaliforniai-áramlatban töltik, mások viszont nagy távolságokra vándorolnak a Csendes-óceánon keresztül keresve, hol találják meg legnagyobb bőségben táplálékukat, például krillt, szardíniát és kalmárokat.

Az óceáni birodalmakkal való megfelelő bánásmód nélkül a most látott fajok jó része eltűnhet a jövő generációk elől, mondja Block. "A mostani munka viszont megalapozza a tengeri élővilág védelmének lehetősét, és segítségével a jövőben is nyüzsöghetnek Észak-Amerika vizeiben a ragadozók és a zsákmányállataik."