Természetes hidat találtak a Holdon - kép

Vágólapra másolva!
Furcsa alakzatot figyeltek meg a legmodernebb Hold-szonda felvételén, amelyet egy lávabarlang két beomlott nyílása között fennmaradt sziklaréteg alkot. Ha egy űrhajós a holdi sziklahídon állna, társa akár el is sétálhatna alatta.
Vágólapra másolva!

A Földön több helyen találhatóak természetes eredetű hidak, amelyek néhol több emelet magas ívekként kötnek össze két szomszédos sziklatömböt. A leghíresebb példányok az Egyesült Államok Arches Nemzeti Parkjában találhatók, amely egyébként a Mars-szimuláció céljára használt MDRS kutatóbázis közelében van. Hasonlóan furcsa, hidat formázó sziklaalakzatok más égitesteken, így a Hold felszínén is elképzelhetők. Korábban a távcsöves megfigyelések során a Mare Crisium nevű holdi tenger lávasíkságának peremén feltételeztek ilyet, de az irreálisan nagy képződmény lett volna, és mint később kiderült, csak a területen fellépő kontraszthatás okozta a furcsa kinézetet, amit hídnak is értelmezett néhány megfigyelő.

Forrás: NASA/GSFC/Arizona State University
A hídalakzat a Holdon, amely egy lávabarlang tetejének két beomlott nyílása között húzódik (NASA/GSFC/Arizona State University)

A Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszonda nemrég egy apró, valóban sziklahídnak tűnő képződményt is megörökített kísérőnkön. A mellékelt képen látható alakzat egy felszín alatti lávabarlang tetejének beomlásával jöhetett létre, amikor egymás mellett két nyílás is keletkezett. Ezek között maradt fenn egy keskeny kőzetréteg, amely hídnak mutatkozik. A sziklahíd mindössze 7 méter széles és 20 méter hosszú, de ahhoz elég nagy, hogy elméletileg akár egy űrhajós átsétálhasson rajta.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=odFprgs3KsNKrMSj

Animáció az LRO új képei alapján a Holdról (NASA)

A fent említett forma azért érdekes, mert felszín alatti barlangok létezésére utal, akárcsak a korábban megfigyelt meredek falú mélyedés a Holdon, és néhány a marsi vulkánok lejtőin azonosított képződmény. A más égitesteken mutatkozó barlangok a bennük uralkodó sajátos fizikai viszonyaik miatt érdekesek, illetve elméletileg a távoli jövőben talán könnyebben alakíthatók ki bennük emberek által lakott bázisok is.