A várakozásoknak megfelelőan szokatlanul sötétnek mutatkozott a jelenség, főleg a földárnyék közepén járó Hold volt feltűnően fakó, halványvörös árnyalatú. A jelenség elején azért tűnt el kísérőnk majdnem teljesen az égről, mert még csak szürkület volt. Ekkor az árnyékba merült holdkorong felületi fényessége majdnem az égi háttér fényessége alá esett.
A fogyatkozó Hold a szürkületben. Vöröses színét ekkor még nem a rá vetített vörös fény okozta, mint a későbbiekben - egyszerűen túl alacsonyan volt az égen, és a róla érkező főleg fehér fényt légkörünk tette vörössé. Érdemes megfigyelni, hogy a világos égi háttér miatt az árnyékban lévő rész szinte teljesen eltűnt. A kép Kakucs külterületéről készült, a Hold alatt Újhartyán temploma látszik (Tóth Tamás, MCSE). További képekért kattintson a fotóra!
Később azonban, a teljesen besötétedett égen is feltűnően fakó és sötétvörös volt a holdkorong, ami már csak a földárnyékkal lehetett kapcsolatos. Meglepően éles és látványos volt a teljes árnyékból való kilépés (23 óra után), amikor egyetlen perc alatt vált igen fényessé a holdkorongnak a földárnyékon kívülre jutó bal pereme.
A teljes fogyatkozásból való kilépés - fotó: Mudra László (Budapest, Gazdagréti tér; Canon 5D kamera, 70-200mm 2.8 objektív 200mm, ISO 1000, f/3.5, záridő: 2 mp.). További képekért kattintson a fotóra!
A fogyatkozás egy korábbi szakaszban:
Fotó: Hajdú D. András - További képekért kattintson a fotóra!
A rovatunkból sokak számára már ismerős Landy-Gyebnár Mónika képei olyan jól sikerültek, hogy felkerültek a spaceweather.com weboldalra. Következzen Mónika beszámolója a holdfogyatkozásról.
"A délután során gyakran felhős ég adott okot izgalomra, azonban a felhők estére eloszlottak, csupán a láthatár közvetlen közelében volt némi maradvány. Emiatt a holdkeltét nem lehetett látni Veszprémből, csak akkor jelent meg az ekkor már részleges fogyatkozásban lévő égi kísérőnk, amikor elhagyta a felhősávot. Ebben az időben még nagyon világos volt, hisz alig 10 perccel voltunk a napnyugta után, így borzasztó nehéz volt észrevenni, hol is van a Hold. Ahogy lassan sötétedett az ég, úgy húzódott rá a Föld árnyéka is a Holdra, gyorsan csökkenő méretű vörös sarlót láttunk, majd megjelent az árnyékban lévő rész is, eleinte sötétbarnán, azután fokozatosan egyre inkább vörösbe hajló színnel. Fél tíz után néhány perccel érkezett egünkre a Nemzetközi Űrállomás, amely közel tíz perces utat tett meg az égen, ragyogó "csillagként" átvonulva a vöröslő Hold felett is. Mire teljesen besötétedett, a sötétvörös Hold mellett szépen látszott a Tejút sávja is, ez különleges élmény volt, hiszen a fogyatkozás sötétsége nélküli, átlagos teliholdkor épp csak a legfényesebb csillagok jelennek meg a Hold által bevilágított égen! Az északnyugati égbolton, a láthatár felett kicsivel éjszakai világító felhő (NLC) jelent meg; nem kis szerencsével pont a holdfogyatkozás idején észlelhettük először a nyárközép idejének e hazánkban nem túl gyakran látható tüneményét. "
Az átvonuló űrállomás. Fotó: Landy-Gyebnár Mónika
"Sajnos, akármilyen soknak is tűnik a teljesség bő másfél órája, nagyon hamar elröpült az idő. Miközben gyönyörködtünk a különös látványban (és igyekeztük távol tartani a vérszomjas szúnyogseregeket), néhány halvány meteor is tovább fokozta az élményt, majd, ahogy jött, úgy múlt a Hold sötétvörös árnyalata. Egyre világosodott, ahogy kiért a földárnyék közepéből, majd megjelent a szegélyén a már sárgásfehér, erős fénnyel látszó félárnyékban lévő rész, amely fokozatosan növekedett, közben eltűnt a Tejút az erősödő háttérfényben, s a lassanként kivilágosodó búzamezőn már az árnyékaink is megjelentek. Éjfélre már a szokásos fénnyel ragyogott a Hold, így hazafelé úton a zseblámpáinkra sem volt szükség."
További képek szerte a világból: http://www.spaceweather.com/
Felmerült, hogy a chilei vulkánkitörés által a légkörbe (sztratoszférába) juttatott por is befolyásolhatta a jelenség látványát. Ez egyelőre nem zárható ki, mivel a légkör állapota módosítja a rajta áthaladó és a Holdat enyhén megvilágító fény mennyiségét és jellemzőit.
Önök küldték
Dobler Zsófia nevű olvasónk fotósorozata a jelenség fázisairól Canon EOS 450D-s fényképezőgéppel, Szeged közeléből (fotó: Dobler Zsófia).
Megyes István olvasónk felvétele Vácrátót és Göd közeléből, a szürkületi égen kezdődő fogyatkozásról (fotó: Megyes István)
Nemes Zoltán olvasónk képe a Nemzeti Színház felett látható, már fogyaktozó Holdról (fotó: Nemes Zoltán)
Előzmények
Teljes holdfogyatkozás figyelhető meg hazánkból szerdán este. A látványos jelenség legnagyobb része ideálisan látható: ha derült lesz az égbolt, a látóhatár felett alacsonyan "lebegő" vöröses holdkorong érdekes látványnak ígérkezik. A jelenség szabad szemmel követhető, de sok helyen lesz távcsöves bemutatás.
Holdfogyatkozások idején égi kísérőnk a Földnek a Nap fényében vetett árnyékába merül. Ha a Hold ugyanabban a síkban mozogna a Föld körül, mint a Föld a Nap körül, holdfogyatkozásra minden telehold alkalmával sor kerülne. A valóságban azonban a két pályasík közel 5 fokos szöget zár be egymással, ezért a jelenség nem mutatkozik minden teleholdkor. Kísérőnk hol a Föld árnyéka felett, hol pedig az alatt halad el. Azonban évente van két olyan időszak, amikor a Hold éppen a Föld árnyékkúpját keresztezi - ekkor következik be a fogyatkozás.
A Hold égi látszólagos mozgása összetett, mivel itt két egymással ellentétes irányú mozgás adódik egybe. Kísérőnk Magyarországról nézve az égbolt déli felén mutatkozik, és az egyik említett mozgás keretében a Hold a Föld körüli pályáján nyugatról keletre, tehát az égbolton látszólag jobbról balra halad, emiatt bolygónk árnyékát is jobbról közelíti meg. Ennek az eredménye, hogy a telehold bal oldali fele lép be elsőként a földárnyékba. Minderre egy másik mozgás is rárakódik: a Föld tengelyforgása miatt ugyanis látszólag minden égitest keletről nyugatra (esetünkben a Hold balról jobbra) halad az égen. A fenti két mozgás közül a látszólagos szögsebességét tekintve az utóbbi a gyorsabb. A Hold tehát normál égi útvonalának megfelelően keletről nyugatra (balról jobbra) halad egész éjszaka, de ugyanekkor a térben, a távoli csillagok alkotta égi háttérhez viszonyítva a földárnyék felé, tehát nyugatról kelet felé (jobbról balra) is mozog.
Amikor a Hold bolygónk teljes árnyékába kezd bemerülni, érdemes képzeletben körré kiegészíteni a földárnyéknak a Holdon megjelenő ívét. Ez közel négyszer nagyobb lesz, mint maga a Hold - mivel bolygónk is nagyobb a kísérőjénél. Ezzel az egyszerű, szabad szemmel elvégezhető megfigyeléssel tehát megbecsülhetjük a két égitest egymáshoz viszonyított méretét.
Animáció a szerdai holdfogyatkozásról. A jelenség adatai után azt figyelhetjük meg, amint a Hold a földárnyékba merül, majd mindezt távolabbról, saját bolygónkkal együtt is láthatjuk. Ezt követően megpillanthatjuk, miként festene a látvány a Holdról, végül pedig az űrállomás fedélzetéről nézve (Vizi Pál)
A fogyatkozás menete
A 2011. június 15-i jelenség időadatai az alábbiakban olvashatóak (időpontok nyári időszámítás szerint),
Részleges fogyatkozás kezdete: 20:23
Teljes fogyatkozás kezdete: 21:22
A fogyatkozás közepe: 22:13
Teljes fogyatkozás vége: 23:03
Részleges fogyatkozás vége: 00:02
Félárnyékos fogyatkozás vége: 01:01
A fogyatkozás már akkor elkezdődik, mielőtt a Hold a látóhatár fölé emelkedne, ennek megfelelően kissé már kicsorbult holdkorong kel majd fel 20.40 körül. A teljesség fázisa, amikor a földárnyék a Hold egészét lefedi, 21.22 és 23.03 között tart. Ennek során is változik majd lassan a holdkorong kinézete, színárnyalatai. A legsötétebb és legmélyebb vörös szín 22.13 körül várható. A Hold a teljes árnyékból 23.03 körül kezd kilépni, majd a világosodó Holdon a fogyatkozás részleges fázisa 00.02-ig figyelhető meg, majd a már sokkal nehezebben látható félárnyék 01.01-re hagyja el a holdkorongot.
A holdfogyatkozás fázisai. A Hold a földárnyékhoz (szürke és piros körök területe) képest jobbról balra halad (lásd a számokat), de az égen a balról jobbra mutató mozgása dominál majd (NASA, Espenak)
A szerdai jelenség centrális holdfogyatkozás, azaz kísérőnk a földárnyék közepén halad át - ennek megfelelően a szokásosnál is valamivel sötétebbnek ígérkezik. További érdekesség, hogy a fogyatkozás során a Hold az Ophiusus (Kígyótartó) csillagképben, a Tejút területén mutatkozik. Ez a településeken kívüli megfigyelőknek kedvez, ahol sötét az égbolt. A fogyatkozás előrehaladtával ugyanis a Hold sötétedésével párhuzamosan fokozatosan láthatóvá válhat a Tejút halvány sávja, amely ritka látványt nyújt a halványvörösen világító holdkoronggal együtt.
A jelenség megfigyelése
A teljes fogyatkozás idején sem tűnik el kísérőnk az égről. Ennek oka, hogy a Föld légköre a napfényt megtöri, és hatalmas lencse módjára kis részét saját árnyékába vetíti - ettől kap kevés fényt a Hold a teljes árnyékban is. A légkörön áthaladó fényből a kék jórészt kiszóródik mindenféle irányba (ezért kék az ég), a vörös pedig könnyebben áthalad - ennek megfelelően főleg vöröses színben pompázik a Hold a teljes fogyatkozás idején.
Ha a teljesség alatt a Hold felszínén állnánk, érdekes látványt nyújtana a Föld vagy más néven újföld (az újhold mintájára). Bolygónk ebben az esetben a Hold felé az árnyékos oldalát fordítaná, amelyet vöröses gyűrű övezne, ahol a légkör megtöri a fényt, és főleg a vöröset engedi át. Ekkor a holdi táj is megváltozna körülöttünk, kicsit csökkenne a hőmérséklet is - amit persze a szkafanderben nem éreznénk. A korábban szürkés holdporral borított vidék kísérteties vörös árnyalatban derengene, az égbolton pedig feltűnnének a csillagok.
A közhiedelemmel ellentétben ugyanis a Hold felszínéről normál esetben, a helyi nappal idején alig lát csillagokat az emberi szem. Ennek oka, hogy a megvilágított holdfelszínről sok napfény szóródik a szemünkbe, és ez összehúzza a pupillánkat - bár a Hold nappali egén is vannak csillagok, szemünk nem érzékelné azokat. A fogyatkozás teljes fázisa alatt azonban már kevés napfény jut a Holdra, és a mi szemünkbe is, ha ott sétálnánk - ezért egyre több csillag tűnne fel az égen. Legfeltűnőbb a Föld mellett ragyogó fényes Vénusz volna, de az ekliptika síkjában a Nap körül lévő poranyag két hosszúkás háromszög formájában szintén látszana.
Éder Iván montázsa a földárnyékba merült Holdról 2003. november 9-én. A montázs két felvételből állt össze, a fényesebb Holdról készült rövidebb és a halványabb csillagokra érzékeny hosszabb expozíciós idejű fotóból. A kép nagyméretű változatának letöltése (Éder Iván, MCSE). További képekért kattintson a fotóra!
A június 15-i éjszaka során kísérőnk a Földről nézve nem emelkedik magasra az égen, ennek megfelelően szép látványt nyújthat a közeli tereptárgyakkal és a tájjal együtt. Érdekes lehet továbbá annak követése, hogyan változik az égen látható csillagok száma a jelenség során, hiszen a Hold egyre sötétebb lesz a fogyatkozás közepe felé haladva.
A fentiek mellett szerda éjszaka kétszer is elhalad hazánk felett a Nemzetközi Űrállomás (ISS). Viszonylag fényes, csillagszerű pontként figyelhető meg, amely nyugaton kel és keleten nyugszik, miközben közel 2 perc alatt lassan áthalad az égen. Első alkalommal 21.35-kor tűnik fel és emelkedik 47 fok magasra délkeleti irányban, majd 23.11-kor ismét átvonul felettünk, akkor maximálisan 45 fok magasra emelkedik a látóhatár fölé, méghozzá északnyugati irányban. Részletesebb adatok az átvonulásról a Heavens Above honlapon olvashatók. További érdekes látnivaló, hogy az Iridium műholdak egyike -1 magnitúdó fényességű felvillanást produkál 22.43-kor hazánkból nézve. Mintegy 34 fok magasan nyugat-délnyugat felé fog ekkor felfényleni néhány másodpercre egy csillagszerű pont, amikor a kérdéses műhold napelemtáblái épp felénk tükrözik csillagunk fényét.
Távcsöves bemutatások
A szerdai holdfogyatkozás éjszakáján országszerte és a határon túl is várják az érdeklődőket a Magyar Csillagászati Egyesület tagjai és társszervezetei a távcsöves bemutatókon. Célpont: a Hold fogyatkozása, a Szaturnusz és a nyári égbolt egyéb érdekességei.
Helyszín / Időpont
További információk a jelenségről a Magyar Csillagászait Egyesület és Kaposvári Zoltán honlapján olvashatóak. A jelenséget ismeretterjesztő előadásokkal kiegészítve a székesfehérvári Terkán Lajos Csillagvizsgáló és a tatai Posztoczky Károly Csillagvizsgáló helyszínéről a Galileo Webcast az interneten élőben is közvetíti.
A 2004. május 4-i teljes holdfogyatkozás (Karácsony Sándor)