Loch Ness helyett Loch Torridon: végre egy igazi őslénytani szenzáció

Vágólapra másolva!
Egy nemzetközi kutatócsoport egymilliárd éves eukarióta, azaz már sejtmaggal rendelkező élőlények maradványaira bukkant egy skóciai tó alján. Az üledékben talált ősmaradványok azt igazolják, hogy sokkal régebben kezdődött a szárazföldi élet fejődése, mint azt eddig feltételezték.
Vágólapra másolva!

A földi élet keletkezése a 3,5 és 4,0 milliárd évvel ezelőtti időszakra tehető. A legősibb életnyomok között említhetők a Nyugat-Ausztráliában talált 3,5 milliárd éves sejtszerkezet-fosszíliák, valamint a 3,8 milliárd éves, feltehetőleg biogén eredetű (élőlényektől származó) eltérések (anomáliák) egyes kőzetek szénizotópjainak arányaiban.

Az eukarióták (sejtmagvas élőlények) megjelenése körülbelül 2 milliárd évvel ezelőttre datálható. Feltehetőleg több tényező együttese eredményezte a kialakulásukat. Közreműködhetett ebben, hogy a lassú és hosszú fejlődés során úgynevezett endoszimbiózissal egyre bonyolultabb sejtek jöttek létre. Az endoszimbiózis-elmélet szerint egyes élőlények más élőlények belsejébe épültek be, és azok részévé váltak. Az endioszimbionták - tehát a más élőlények testébe került organizmusok - végül feladták saját, önálló életüket. A fotoszintézis elterjedése jelentősen megnövelte a légköri oxigénszintet, ezzel pedig az élőlények által felhasználható energia mennyiségét, szélesítve a lehetséges változások körét. Az eukariótáknál vált lehetővé a fotoszintézis és az ivaros szaporodás.

[origo]

A szakemberek zöme eddig úgy vélte, hogy az eukarióta élőlények nagyjából 600 millió évvel ezelőtt kezdték meghódítani a szárazföldet. Ezt az általánosan elterjedt nézetet cáfolja meg a Nature legújabb számában megjelent beszámoló.

Az Oxfordi és a Sheffieldi Egyetem, valamint a Boston College kutatóiból összeállt csoport Skócia távoli nyugati partja mentén fekvő tavak üledékét vizsgálta. A Loch Torridon környéki kőzetek tanulmányozása közben rendkívül jó állapotban megőrződött élőlénymaradványokra bukkantak, az élőlények valaha az ősi tómederben éltek. Az ősmaradványok korát egymilliárd (1000 millió) évesre teszik.

Ezek a fosszíliák az evolúció egy kulcsfontosságú eseményét helyezhetik új megvilágításba, amikor a szárazföldön is megjelentek a nagyobb, összetettebb (eukarióta) sejtek.

Oxford University/Martin Brasier
A Loch Torridon és környéke

"Ezek az új fosszíliák azt mutatják, hogy a szárazföldi tavakban élő, komplexebb algasejtek irányába történt elmozdulás több mint egymilliárd éve kezdődött, sokkal régebben, mint ahogy gondolták" - mondja a Nature-cikk egyik szerzője, Martin Brasier, az Oxfordi Egyetem földtani tanszékének professzora.

Az ősi fosszíliák némelyike olyan finoman strukturált, olyan nagy és összetett, hogy egyértelműen bizonyítják az eukarióta sejtek szárazföldi felbukkanásának meglepően korai kezdetét. A kutatók úgy vélik, hogy ezekből a sejtekből indult ki a zöld szárazföldi növények evolúciója. Mintegy 500 millió évvel e komplex sejtek felbukkanása után a szárazföldet kezdte beborítani az egyszerű vegetáció, például zuzmók, mohák.