A baglyok tollszíne alkalmazkodik a klímaváltozáshoz

Az éghajlat felmelegedése miatt az északi tájakon egyre növekszik a sötét színű baglyok aránya. Finn kutatók vizsgálata szerint ez a baglyokra ható természetes szelekció eredménye.

Az Eurázsia erdeiben, így Magyarországon is honos macskabagoly (Strix aluco) tollazatának kétféle színváltozata létezik: barna és szürke. A tollazat barna színéért az úgynevezett feomelanin színanyag felelős. A toll színe (azaz, hogy mennyi feomelanin található benne) jórészt az egyszerű mendeli domináns-recesszív öröklésmenet szerint öröklődik: a barna (sötét) szín domináns a szürkével (világossal) szemben.

A macskabagoly barna színváltozata

Az északabbra élő baglyok között régebben elterjedtebb volt a szürke színváltozat, mivel a hosszabb havas időszak miatt a szürke baglyok az év jelentős részében jobban beleolvadtak a környezetükbe, mint barna fajtársaik. Ez előnyt jelentett számukra a túlélés szempontjából, így több szürke fióka élte meg az ivarérett kort.

Az utóbbi évtizedekben azonban az éghajlat egyre melegebbé vált, és ennek következtében északon is lerövidült a havas időszak hossza. Finn kutatók feltételezték, hogy az éghajlat változása csökkenti a barna színváltozat ellen ható szelekciós nyomást, azaz több barna bagoly jelenik meg a szürke baglyok helyett. Feltételezésük teljes mértékben beigazolódott, mint arról a Nature Communications szakfolyóirat legújabb számában beszámoltak.

A macskabagoly szürke színváltozata

A kutatók 1981 és 2008 között figyelték meg a baglyok populációját egy 250 négyzetkilométeres területen. Ez időszak alatt több száz egyed fenotípusát (azaz színét) jegyezték föl. A kutatók azt tapasztalták, hogy a megfigyelési időszak alatt számottevően megnőtt a sötét tollazatú baglyok aránya. Korábbi feljegyzések szerint a baglyoknak mintegy harmada volt barna színű. A megfigyelési időszak végére ez az arány megközelítette a 40 százalékot.

A szakemberek úgy összegzik eredményeiket, hogy ez az első bizonyíték arra, hogy az új keletű klímaváltozás megváltoztatja a természetes szelekciót egy vad populációban (javul a barna színű baglyok túlélési esélye), ami mikroevolúciós változáshoz vezet. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a vad populációk képesek evolválódni az éghajlatváltozásra válaszul.