Holdfogyatkozások és érdekes bolygóegyüttállások várnak ránk 2011-ben

Két holdfogyatkozás, több bolygóegyüttállás és meteorraj-maximumok várhatók 2011-ben. Majdnem minden hónapra jut egy érdekes látnivaló, amelyek jelentős része akár távcső nélkül is megfigyelhető az év során.

Több olyan csillagászati jelenség és látnivaló is lesz az idei évben, amelyeket érdemes naptárunkba feljegyezni. Az alábbiakban ezek közül tekintjük át a legfontosabbakat, és megfigyelésükkel kapcsolatban rövid javaslatot is adunk. Az alább csillagászati jelenségek mellett több űrszonda indulásával, valamint már úton lévő űreszközöknél a célpont elérésével is számolhatunk 2011-ben, a Naprendszer évében - amelyről külön cikkben számoltunk be.

Február

A Vénusz pályája és fázisai

Az év elején a Vénusz fényesen ragyog a hajnali égen. A bolygó a Nap előtt két-három órával kel, és délkelet felé könnyen azonosítható, mint egy feltűnő, csillagszerű égitest. Bolygó mivoltát abból is azonosíthatjuk, ha fényét a csillagokéval hasonlítjuk össze. A csillagok ugyanis "pislognak", fényük enyhén ingadozik, szakkifejezéssel szcintillál. Ennek oka, hogy a csillagok pontszerű fénbyforrásnak tekinthetők, a kavargó légkörön áthaladva hol több, hol kevesebb sugárzás jut a szemünkbe fényükből. A bolygók ellenben kiterjedtnek mutatkoznak, és az eltérő pontjaikról felénk haladó fénysugarak intenzitásának változása nagyjából kiegyenlíti egymást - ezért fényük rezzenéstelennek mutatkozik.

Április

Ebben a hónapban kerül oppozícióba a gyűrűs bolygó, azaz ekkor mutatkozik a Nappal szemben az égen. Bár a Szaturnusz mindig messze jár a Földtől, 378 naponta éri el legkisebb földtávolságát. 2011-ben április 3-án 1,3 milliárd kilométerre lesz bolygónktól, ami még ekkor is majdnem tízszerese a Föld átlagos naptávolságának. Áprilisban éjfél körül emelkedik magasra az égen, és a Szűz (Virgo) csillagképben azonosítható. Látványa távcsőben az igazi, már a kisebb műszerekben is jól megfigyelhető a gyűrűrendszere, valamint általában legnagyobb holdja, a Titan. A Szaturnusz körül, annak holdjai közelében kering jelenleg is a Cassini-űrszonda, amely az elmúlt időszakban a Titan mellett az Enceladus holdat is részletesen vizsgálja, amelynek felszínéről gejzír jellegű anyagkiáramlások törnek fel.

Május

A hónap legelején a kora reggeli égbolt nyújt érdekes látnivalót. A hajnali pirkadatban a Vénusz, a Merkúr, a Mars és a Jupiter is egymás közelében mutatkozik, igaz, sajnos a látóhatár felett elég alacsonyan. A négy planétát ezért csak olyan helyről lehet megfigyelni, ahonnan jó rálátás nyílik a horizont keleti részére. Május 1-jén és 31-én a keskeny, csökkenő fázist mutató holdsarlót is megpillanthatják a szerencsés megfigyelők a fényes Vénusz közelében. Emellett a hónap utolsó napján a négy bolygót és a holdsarlót a Fiastyúk (Pleiadok) csillaghalmaz közelében láthatjuk - igaz utóbbi csillagainak észrevétele nem könnyű a világosodó, hajnali égen.

Június

Egy 2008-as holdfogyatkozás

A nyár elején látványos teljes holdfogyatkozás figyelhető meg hazánkból. Kísérőnk a Föld teljes árnyékába 20.22-kor kezd belépni, majd egész korongja 21.22-re sötétül el. Pontosabban ekkor ölt vörös árnyalatot, mivel a Föld légköre által megtört napfény egy része a Holdra vetül. A fehér napfényből a kék komponens a fényszóródás révén eltávozik - ezért vöröses árnyalatban mutatkozik ekkor a Hold. A teljes holdfogyatkozások során a legszebb látnivaló magának kísérőnknek ez a halvány vöröses derengése. A pontos szín a jelenség előrehaladta során, emellett fogyatkozásról fogyatkozásra is változik, miközben a Hold mellett az égen egyébként észrevehetetlen halványabb csillagok is feltűnnek. A fogyatkozás megfigyeléséhez elegendő saját szemünk, azonban ha van egy kisebb távcsövünk, az további érdekes árnyalatokat mutathat meg kísérőnkön. A Föld árnyékából 23.02-kor kezd kibukkanni a Hold, majd 0.02-re nyeri vissza teljes fényességét.

Augusztus

Látványos meteorok 2010-ből (David A. Harvey)

A szokásos nyári meteorraj, a Perseidák maximuma augusztus 12-éről 13-ára virradó éjszakára esik. Ekkor sajnos a telehold is az égen lesz, ezért csak kevés hullócsillag megpillantására van esélyünk. A legnagyobb aktivitás hajnalban, napkelte előtt várható, amelynek követésével érdemes a kivilágított városoktól távoli helyen próbálkozni. Ideális esetben úgy helyezkedjünk el, hogy a Holdat egy fával vagy egyéb tereptárggyal takarjuk ki, de akár hátat is fordíthatunk neki, amikor karosszékbe vagy fekvő pozícióba helyezkedünk.

Október

A Praesepe nyílthalmaz (GoogleSky)

A Mars október 1. környékén a Rák (Cancer) csillagképben látható, ahol a Jászol vagy Méhkaptár (Praesepe) nevű nyílt csillaghalmaz közelébe jut égi útja során. A jelenségről a legszebb látványt kis nagyítású, nagy látómezejű távcsövek, kézi látcsövek adnak. Az általában szerény aktivitást produkáló Drakonida meteorraj egyes előrejelzések alapján október 8-án este nagyobb meteorhullást hozhat, és akár 100 hullócsillag is feltűnhet tőle óránként az égen. A viszonylag fiatal meteorraj már többször meglepte a megfigyelőket, amelynek anyagát a 21P/Giacobini-Zinner üstökös szórta szét az útja mentén. Sajnos a teleholdhoz közeli holdfázis jelentősen nehezíti a megfigyelést, és az aktivitás nagyságáról egyelőre csak bizonytalan előrejelzések vannak.

November

A hónap 12. napján az esti égen érdemes egy fényes csillagszerű égitestet keresni, amely belső bolygószomszédunk, a Vénusz lesz. Azért hasznos ezekben a napokban megtalálni a bolygót, mert hozzá viszonylag közel mutatkozik az egyébként nehezen azonosítható Merkúr egy halványabb csillagszerű pontként, látszólag mintegy 4 holdátmérő távolságban.

December

Az év utolsó havában december 10-én ismét teljes holdfogyatkozásra kerül sor. A jelenség azonban más lesz, mint a nyári fogyatkozás, mivel kísérőnk már a földárnyékban tartózkodik, amikor a látóhatár fölé emelkedik - és akkor még nappal lesz. Ennek megfelelően megpillantása nehéz feladat, ha nem tökéletesen tiszta a légkör. A Hold tehát már elfogyott állapotban, a földárnyékba merülve 15.50 körül kel fel, majd a fogyatkozás teljes fázisa hat perccel később véget is ér - ekkor kezd el a Hold korongja kibújni bolygónk árnyékából. A következő óra folyamán, amint egyre magasabbra emelkedik az égen, egyre nagyobb része válik világossá és jól láthatóvá, ahogy elhagyja a földárnyékot.

Az esti égbolt látványa december 10-én, a holdfogyatkozás után (MCSE jelenégnaptár)

A fentiek csak a leglátványosabb, illetve legkönnyebben megfigyelhető csillagászati jelenségek az idei évből. Sok érdekes látnivaló akad még az égbolton, amelyről a Magyar Csillagászati Egyesület interaktív jelenségnaptárában, avagy a Polaris Csillavizsgáló havi észlelési ajánlatában tájékozódhatunk.