Pók hátán lovagló ősi atkát fedeztek fel egy borostyándarabban

Ősi "autóstoppos" atkát fedeztek fel egy ötvenmillió éves Balti-tengeri borostyán CT-vizsgálata során brit és német kutatók, akik a Királyi Társaság Biology Letters című folyóiratában tették közzé tanulmányukat.

A Manchesteri Egyetem, valamint a berlini Humboldt Egyetem kutatói a háromdimenziós felvételeken vették észre az alig 176 mikrométeres (1 mikrométer a milliméter ezredrésze) atkát, amely egy pók hátán "lovagolt" - olvasható a Manchesteri Egyetem honlapján.

"A komputer tomográfia segítségével virtuálisan leválasztottuk az atkát a pókról, hogy azonosíthassuk az ízeltlábút. Ez a ma is élő Histiostomatidae család legrégebbi ismert képviselője" - mondta David Penney, a Manchesteri Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.

Mint kifejtette, a borostyánnak köszönhetően sok minden megtudható a korabeli ökoszisztémákról, arról, hogy milyen kölcsönhatásban voltak egymással a rovarok. A legtöbb esetben azonban a borostyánban lévő fosszíliák csak egy-egy rovart tartalmaznak, de ha többet is csapdába ejtett egykoron a fenyőgyanta, életükben semmi közük sem volt egymáshoz.

"Ebben az esetben a forézis, azaz a vitetés példáját látjuk, amikor egyik rovar a másikkal szállíttatja magát. Ez a lelet azt jelenti, hogy az atkáknál legalább 50 millió éve fejlődött ki az »autóstoppolás« szokása" - magyarázta David Penney.

Jason Dunlop, a Humboldt Egyetem kutatója azt emelte ki, hogy igen ritkák a fosszílizálódott atkák.

"A korszerű képalkotó eljárásoknak köszönhetően gyarapíthatjuk tudásunkat, megismerhetjük az ősi atkák testfelépítését, sajátosságaikat. Ugyanúgy vizsgálhatjuk a fosszílizálódott atkákat, mint tesszük ezt a modernkori élő szervezetekkel, amelyeket elektronmikroszkóp segítségével tanulmányozunk. Az ilyen kutatások segítenek lebontani a paleontológia és zoológia közötti válaszfalakat" - fogalmazott Jason Dunlop.