A magyar emlékezethelyek kutatásának elméleti alapjai - konferencia a Debreceni Egyetemen

A Loci Memoriae Hungaricae konferenciát november közepén tartották a Magyar emlékezethelyek részprojekt kutatócsoportjai, a Debreceni Egyetem Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézete és a Debreceni Akadémiai Bizottság közös szervezésében.

A Magyar emlékezethelyek részprojekt alapvető vállalásának tekinti, hogy Pierre Nora-i fogalmat, a lieux de memoires-t ("emlékezethelyek") magyar kontextusba helyezze, segítségével újraértelmezze a magyar kulturális emlékezet működési mechanizmusait. A kutatások kiindulópontja Nora azon meglátása, mely szerint az emlékezetnek már nincs valódi közege (milieux de memoires), csak helyei (lieux de mémoires), azaz a modern társadalmak kulturális emlékezete immár nem közvetlenül emlékezik a múltra, hanem különböző emlékezethelyek közvetítésének segítségével teszi azt meg.

Emlékezethely pedig nemcsak egy bizonyos térbeli hely lehet, hanem bármi, aminek a jelen kulturális emlékezete szempontjából funkciója van (így például a mitikus és történelmi személyek, tárgyak, események, médiaszövegek és fogalmak is). Mindemellett az emlékezethelyek nem örök és állandó entitások, hanem ki vannak téve a kollektív emlékezet változásainak, nemcsak megváltozhat az emlékezethelyhez kötött múltra vonatkozó információ tartalma, hanem maga az emlékezethely el is tűnhet, akár átadva a helyét egy újabbnak. Ezekből a megállapításokból egyenesen következik a kutatások interdiszciplináris jellege.

A részprojekt a TÁMOP-4.2.1./B-09/1/KONV-2010-0007 számú "A felsőoktatás minőségének javítása a kutatás-fejlesztés-innováció-oktatás fejlesztésén keresztül a Debreceni Egyetemen" című pályázat keretein belül valósul meg.