Tizenhat szuperföldet fedeztek fel

Újabb ötven, Naprendszeren kívüli bolygót, köztük tizenhat szuperföldet fedeztek fel genfi csillagászok, akik szerint a Naphoz hasonló csillagok nem kevesebb mint negyven százalékának van legalább egy olyan planétája, amely könnyebb a Szaturnusznál.

A Genfi Egyetem obszervatóriumának Michel Mayor vezette kutatói egy amerikai - wyomingi - konferencián tették közzé az Európai Déli Obszervatórium (ESO) mérései alapján született eredményeiket. Ez az eddigi legnagyobb felfedezés, korábban még nem azonosítottak egyszerre ennyi új bolygót.

Az ötven bolygó között tizenhat szuperföld is van, mondta Francesco Pepe, az obszervatórium munkatársa. Szuperföldnek nevezik azokat a planétákat, amelyek tömege egy és tíz földnyi között van, vagyis kisebbek az olyan gázóriásoknál, mint a Jupiter. A csillagászok számára a szuperföldek különösen érdekesek: ha ugyanis a lakható - azaz nem is túl forró, és nem is túl hideg - zónájában találhatók egy csillagnak, kőzetből vannak, és víz is található a felszínükön, élet fejlődhet ki rajtuk.

A kutatók a Genfi Egyetemen kifejlesztett HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Searcher) nevű eszközzel az utóbbi nyolc év vizsgálatait kiértékelve feltárták, hogy a Naphoz hasonló 376 csillag közel negyven százalékához tartozik legalább egy, a Szaturnusznál könnyebb bolygó. A HARPS a világ legsikeresebb bolygóvadásza, segítségével eddig 150 új planétát fedeztek fel. Az exobolygók száma jelenleg hatszáz körüli, de számon tartanak mintegy 1200 exobolygójelöltet, amelyeket a Kepler-űrteleszkóp tart megfigyelés alatt.

Az elmúlt két évben a kutatók a Földhöz viszonylag közeli tíz csillag körül öt olyan bolygót azonosítottak, amelynek tömege kevesebb a Föld ötszörösének. "Ezek a legesélyesebbek arra, hogy teleszkópok vizsgálják őket a jövőben" - mondta Pepe. A teleszkópok az élet jelei - például az oxigénre utaló nyomok - után kutatva elemeznék az érintett planéták légkörét. A vizsgálatot lehetővé tévő szerkezeteket azonban még meg kell építeni.

Michel Mayor - az első exobolygó 1995-ös felfedezője - derűlátó, szerinte a következő 10-20 évben elkészülhet a lista a Nap szomszédságában lévő potenciálisan lakható égitestekről. Különösen reménytelinek ígérkezik a HD 855112b katalógusjelű bolygó, ezt néhány héttel ezelőtt a tudósok már be is mutatták egy tudományos folyóirat lapjain.

A genfi tudósok jelenleg fejlesztik a HARPS hardverét és szoftverét is, emellett dolgoznak egy nagyobb teljesítményre képes szerkezeten, az Espressón, amely 2016-ban állhat csatasorba.