Minden eddiginél korábbi élőlények nyomait fedezték fel

legidősebb fosszília, mikrofosszília, pirit
Vágólapra másolva!
Az Ausztráliában felfedezett mikroszkopikus gömbök és pálcikák 3,4 milliárd évesek, és minden valószínűség szerint az eddig ismert legrégibb baktériumok maradványai.
Vágólapra másolva!

A Föld kialakulása után körülbelül egymilliárd évvel élt baktériumok maradványait találták meg Ausztráliában. Az eredményeket a Nature Geoscience legújabb számában mutatják be a University of Western Australia és az Oxford University kutatói.

Amikor ezek a baktériumok bolygónkon tenyésztek - több mint 3,4 milliárd évvel ezelőtt -, a Föld forró és barátságtalan hely volt. A szürke, állandóan felhős ég alatt egymást érték a vulkánkitörések, az óceánok és tengerek hőmérséklete leginkább egy forró fürdőéhoz hasonlított. A szárazföldeknek még csak a csírái léteztek. Oxigén csak nyomokban volt a légkörben, mert még nem éltek kék- és zöldalgák, amelyek később megtermelték a Föld oxigénkészletét.

Ilyen körülények között született meg az élet, amelynek a kutatók szerint minden korábbinál idősebb nyomait sikerült most felfedezni nyugat-ausztrália Strelley Pool vidékén. A maradványok egy ősi tengerpart 3,4 milliárd éves homokkövébe ágyazódnak.

Forrás: David Wacey
Tíz mikrométer átmérőjű, pálcika alakú baktériumok mikrofosszíliái

A tanulmány szerzői szerint több erős érv is amellett szól, hogy ezek a mikroszkopikus formák valóban fosszíliák, és nem pusztán kémiai folyamatokkal alakultak ki a kőzetben. Alakjuk a baktériumsejtekéhez hasonló (van köztük pálcika, gömb és ellipszoid is), és csoportokba tömörülnek. A sejtek mérete 5 és 80 mikrométer között változik, a sejtfalak vastagsága megegyezik (utóbbi élettelen folyamatokkal szinte kizárható).

A sejtfalak és a mellettük talált piritásványok alapján ezek az ősi lények úgynevezett kénbaktériumok voltak. A kutatók szerint a lelet megerősíti, hogy a legősibb életformák a ként használták fel energiatermelésükhöz.