Valószínűleg kihalt a fekete halál kórokozója

Mára már valószínűleg kipusztult a pestisbaktériumnak az a változata a kutatók szerint, amely a fekete halált okozta a 14. századi Európában. Más halálos baktériumváltozatok azonban napjainkban is okoznak megbetegedéseket.

A lakosság harmadát-kétharmadát kiirtották a középkori Európában tomboló pestisjárványok a különböző becslések szerint. A járvány kórokozóját - a bolhák által közvetített Yersinia pestis baktériumot - Alexandre Yersin fedezte fel 1894-ben. A londoni pestisben meghalt emberek DNS-ének tanulmányozásával most sikerült pontosan meghatározni a halálukat okozó kórokozó típusát - számolnak be a kutatók az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratának (PNAS) legújabb számában.

Az 1348 és 1350 között eltemetett több mint száz pestises áldozat vizsgálata arra utal, hogy a középkori Európában tomboló fekete halált a Y. pestis baktérium olyan változata okozta, amely ma már valószínűleg nem létezik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy megnyugodva hátradőlhetünk a fotelunkban - mondja Ole Georg Moseng, az Oslói Egyetem Egészségügyi és Társadalmi Intézetének munkatársa. A pestis kórokozójának más formái még mindig veszélyesek, noha ez baktériumtörzstől függően változik.

Így néznek ki a pestisbaktériumok a pásztázó elektronmikroszkóp alatt

A pestis manapság azért nem okoz már kiterjedt halálozással járó járványokat, mert viszonylag könnyű elfojtani antibiotikumokkal, valamint elkülönítéssel és a terjesztő bolhák irtásával - mondja Moseng. 1954 óta azonban évről évre felütötték fejüket a járványok Brazíliában, Kongóban, Madagaszkáron, Myanmarban, Peruban, az Egyesült Államokban és Vietnamban.

Virginia Miller, az Észak-Karolinai Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó központjának munkatársa szerint az eredmények megerősítették, hogy a fekete halált valóban a Y. pestis okozta (az 1970-es, 1980-as években néhány kutató megkérdőjelezte ezt), de nem tartja meglepőnek, hogy egy, ma már nem létező törzs volt a felelős a járványokért.

Noha a tanulmányban nem sikerült a középkori pestiskórokozó teljes genomját felderíteni (szekvenálni), a meghatározott mennyiség elegendő ahhoz, hogy kijelentsük, ugyanarról a betegségről van szó, amelyet a mai Y. pestis okoz - mondja a cikk egyik szerzője, Hendrik Poinar, a kanadai McMaster Egyetem evolúciós genetikusa. "Bármely ősi kórokozó esetén fontos megérteni, hogy miért lehettek a múltban olyan virulensek. Ily módon megjósolhatjuk esetleges mai újra felbukkanásukat" - mondja Poinard. "Ha ez megtörténne, akkor talán felkészülhetünk rá."