Platón és Szókratész igazolja, hogy a gyíkok nem butábbak, mint a madarak

Madaraknál használt teszttel vizsgálták amerikai kutatók a gyíkok problémamegoldó képességét. Meglepetésükre a gyíkok ugyanolyan jól teljesítettek a tesztben, mint a madarak.

A Duke Egyetem kutatói Puerto Ricó-i anoliszok (Anolis evermanni) kognitív (gondolkodással kapcsolatos) képességeit vizsgálták madaraknál használt tesztfeladatokkal. Azt tapasztalták, hogy a gyíkok képesek megoldani olyan problémákat, amelyekkel sosem találkoztak korábban, és sokáig emlékeznek a helyes megoldásokra.

Manuel Leal és munkatársai madárkísérleteknél használt, két mélyedéssel ellátott fatömböt használt a vizsgálatokhoz. Az egyiket üresen hagyták, a másikba ennivalót (ízletes férgeket) tettek, majd a két lyukat eltérő színű lapokkal fedték le. Ezután négy gyíkkal - két hímmel és két nősténnyel - végezték el a kísérletet, amelyben azt vizsgálták, megtanulják-e a gyíkok, melyik fedő alatt található az élelem.

A gyíkok sikeresen átmentek a vizsgán: hárommal kevesebb próbálkozással jöttek rá, és tanulták meg, hogy melyik fedő alatt van az élelem, mint amennyi próbálkozást a madaraknál még elfogadhatónak tartanak. A madarak általában napi hatszor próbálkozhatnak a feladattal, de a gyíkok csak napi egy lehetőséget kaptak, mert kevesebbet esznek. Másként fogalmazva, a madaraknak könnyebb dolguk van, mert a gyíkoknak másnapig emlékezniük kellett, hogyan javítsák ki, ha hibáztak. A gyíkok általában három próbálkozással megtanulták, melyik fedő alatt találják az ennivalót, írják a kutatók a Biology Letters legújabb számában.

A nehezebb feladat azonban csak ezután jött. A kutatók megcserélték az élelmet és az üres rekeszt fedő tetőket. Még sok emlősnek is problémát okoz, hogy elfelejtse a tanult viselkedést, és rájöjjön, hogy a kutatók becsapták. Eleinte valamennyi gyík a korábban megtanult kupakot szedte le, hogy hozzájusson a táplálékhoz, de hoppon maradtak. Végül több hibás próbálkozás után két gyík rájött a trükkre, és megtanulta, hogy a másik fedőt kell levenniük. Ezeket a kutatók Platónnak és Szókratésznek nevezték el.

A gyíkok teljesítménye természetesen nem jelenti szükségszerűen azt, hogy a hüllők okosabbak, mint a madarak, mondja Louis Lefebvre, a McGill Egyetem biológusa. Az viszont vitathatatlan, hogy korábban senki sem számított ilyen teljesítményre gyíkoktól. A kutatások következő lépése az lesz, hogy különböző agyméretű gyíkok problémamegoldó teljesítményét hasonlítják össze. Így objektívebb képet kaphatunk majd a gyíkok általános intelligenciájáról. Az agyméret ugyanis rendszerint összefügg a kognitív képességekkel, és az anoliszok a nagy agyú - tehát feltehetően az értelmesebb - gyíkok közé tartoznak.