Ahol egyetlen nap egy hónapig tart - kép a Hold sarkvidékéről

Hat holdi nap, azaz hat földi hónap alatt térképezte fel az LRO Hold-szonda a fényviszonyokat kísérőnk déli sarkvidékén. A látványos felvételen jól megfigyelhetők a szinte örökké sötét kráterek mélyedései, ahova nem süt be a Nap, és ezért az ott uralkodó hidegben vízjég fordulhat elő.

Elkészült a legsötétebb és leghidegebb helyek térképe a Hold déli sarkvidékén. Mivel kísérőnk forgástengelye majdnem merőleges keringési síkjára, ezért a mély poláris krátereibe szinte soha nem süt be a Nap. Ennek megfelelően ott rendkívül alacsony hőmérséklet uralkodik (néhol mindössze -230 Celsius-fok), és ezért az évmilliók során vízjég halmozódott fel.

A mellékelt képet a Lunar Reconnaissance Orbiter-űrszonda (LRO) 1700 felvételéből állították össze, melyeket az űreszköz 6 holdi nap, azaz 6 földi hónap során rögzített kísérőnk déli sarkvidékéről. A mozaikon minél világosabb egy pont, annál hosszabb időn keresztül kapott napfényt, és minél sötétebb, annál tovább nem világított az adott területre csillagunk.

Megvilágítottsági térkép a Hold déli sarkvidékéről. A sötét területek főleg kráterek mélyedései, amelyek szinte soha nem kapnak napfényt. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA, GSFC, Arizona State Univ., Lunar Reconnaissance Orbiter)

A Hold déli pólusa a kép közepén lévő Shackleton-kráter jobb peremére esik. Jól megfigyelhető, hogy sok kráter belseje szinte sosem kap napfényt, és az ott uralkodó körülmények ideális lehetőséget biztosítanak a vízjég hosszú távú megmaradásához. Az LRO rendszer LCROSS jelű egységei egy ilyen helyszínen, a Cabeus-kráterben csapódtak be, ahol a kirobbant törmelékben sikerült is a vizet kimutatni.

Ajánlat:

• Elgurult sziklák és szétfolyt kőzetek a Holdról közölt új képeken
• A Puskás Ferenc Stadiont is látnánk a hatalmas új holdtérképen
• Megbolondulna a Föld a Hold nélkül