Megmentik a Duna legősibb halfajait

Esélyt kaptak a túlélésre a Duna legősibb halfajai közé tartozó tokfélék, melyek az illegális kaviárkereskedelem miatt a kihalás szélére sodródtak a Duna vízgyűjtő területén. A bolgár hatóságok egy éves halászati tilalmat hirdettek, amivel csatlakoztak a szomszédos Románia tíz éves halászati moratóriumához.

Bulgária, ahol eddig kizárólag a Fekete-tengerre vonatkozott tilalom, most először tiltja meg a Dunán is a tokfélék halászatát. A Duna Románia és Bulgária közti határszakaszán Romániában már 2006 óta nem szabad tokfélékre halászni, de ez a védelemre kevés esélyt adott, hiszen a bolgár oldalon továbbra is zajlott a halászat.

A tokfélék tengeri és folyami életfeltételeket egyaránt igényelnek. Életük nagy részét a tengerben töltik, de a szaporodáshoz folyóvízi körülményekre van szükségük. A Kaszpi-tenger mellett a legfontosabb élőhelyük a Fekete-tenger, a Dunának tehát - mint a Fekete-tengert tápláló legnagyobb folyónak - kulcsszerepe van a megvédésükben.

A tokfélék halászatára szóló egy éves bolgár moratórium csak az első lépés. 2012-től ugyanis további öt éves tilalom várható, s már zajlik is az érintett halfajok megmentését célzó tevékenységek előkészítése. Ennek során többek között a tokok állományának figyelését és a megfelelő élőhelyekre való visszatelepítését tervezik. A kampány része a halászok tájékoztatása és ismereteik bővítése, valamint a tiltás hatékony betartatása is.

A moratórium fő célja az illegális kaviárkereskedelem visszaszorítása. A kaviár a tokfélék ikrája, és ételkülönlegességek alapanyagául szolgál hosszú évszázadok óta. Az 1800-as évekig a legnagyobb tokféle, a 3-4 méteresre (a rekorder 9 méteres volt) és 500-600 kilogrammosra is megnövő viza (Huso huso) bőséges fogással kecsegtette a magyar Duna-szakasz mentén élő halászokat is, de a túlzott halászat a vizák számának csökkenését okozta. A Vaskapu vízerőművek megépítése óta pedig szinte lehetetlen, hogy a vizák eljussanak Magyarországig.

"A vízszennyezés, a folyószabályozások miatt eltűnő élőhelyek és a dunai vándorlást a mai napig meggátló vízerőművek egyaránt a populáció csökkenését okozták, de a legnagyobb csapást a kaviárkereskedelem jelenti ezekre a halakra" - mondja Figeczky Gábor, a WWF Magyarország megbízott igazgatója.

A kaviárkereskedelemből származó nyereség kiemelkedő lehetőségeket nyújt a nehéz sorban élőknek. Egy kilogramm kaviár piaci ára meghaladhatja a másfél millió forintot. A különféle kaviárok között legértékesebb a hatalmas termetű viza kaviárja (az úgynevezett beluga kaviár).

A tokfélék vészes csökkenése miatt 2007-ben valamennyi, a Duna alsó szakaszán lévő országban megtiltották a természetes folyóvizekben zajló halászatból származó kaviár kereskedelmét, de ez a tiltás ellenére is folytatódott. Az EU-ban lefoglalt illegálisan forgalmazott kaviár mennyisége a becslések szerint 2000 és 2005 között 12 tonna fölött volt. "Épp itt volt az ideje, hogy a bolgár fél is lépjen, így még maradt esély ezeknek a fajoknak a megmentésére" - mondja Figeczky.

Forrás: WWF Magyarország