Viszlát és kösz az űrtávcsövet! - Utoljára landolt a Discovery

Discovery landolása, utolsó útjáról tért vissza a Discovery
Vágólapra másolva!
Utolsó küldetése végén épségben landolt a Discovery a floridai Kennedy Űrközpontban. Ez volt a legendás űrrepülőgép 39. útja, amelyek során összesen 5247-szer kerülte meg a Földet, és 230 millió kilométert meg. A Discovery szállította fel a csillagászat egyik csúcsműszerét, a Hubble-űrtávcsövet.
Vágólapra másolva!

Magyar idő szerint szerdán 17.57-kor sikeresen landolt a floridai Kennedy Űrközpontban a Discovery űrrepülőgép, amely utolsó alkalommal látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást. A 12 napos küldetésen két űrsétát hajtottak végre az asztronauták, és elhelyezték az ISS fedélzetén az R-2 jelzésű emberszabású robotot, amely egyelőre arra vár, hogy kicsomagolják. Utolsó küldetésén a Discovery egy nagyobb modult, a PMM jelű egységet szállította az űrállomásra. A Discovery utolsó küldetésének leglátványosabb képei ebben a képgalériában tekinthetők meg.

A Discovery űrrepülőgép elkészítéséről 1979-ben írtak alá szerződést, és 1983-ra fejezték be az űreszköz összeállítását. Negyedik űrrepülőgépként készült el az Enterprise (amely sosem járt a világűrben), a Columbia és a Challenger után. 1984-ben indult először a világűrbe, társai közül ez járt legtöbbet a Föld körüli pályán, 1985-ben például négy alkalommal.

Adatok a Discovery pályafutásáról

  • Első start: 1984 (STS-41-D küldetés)
  • Utolsó start: 2011 (STS-133 küldetés)
  • Küldetések száma: 39
  • Föld körüli keringések teljes száma: 5247
  • Keringések során megtett teljes távolság: 230 millió kilométer
  • Világűrben töltött teljes időtartam: 322 nap
  • Utasok teljes száma: 246
  • Dokkolások száma a Nemzetközi Űrállomással: 13
  • Felbocsátott műholdak száma: 31

A Discovery 2006-os indulása

A Discovery legismertebb hasznos terhe a Hubble-űrtávcső volt, amelyet 1990-ben állított Föld körüli pályára. A Discovery hajtotta végre a Hubble második és harmadik szervizelését is. Az STS-60-as küldetés során a Discovery fedélzetén repült először orosz kozmonauta amerikai asztronautákkal együtt 1994-ben a Mir űrállomáshoz. A Discovery segítségével bocsátották fel az Ulysses nevű napkutató űrszondát is, amely elsőként haladt el csillagunk két pólusa felett.

Forrás: NASA
A Nemzetközi Űrállomáshoz közeledő Discovery 2007-ben. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

Az űrrepülőgép híres utasa volt John Glenn, az első amerikai űrhajós is. Glenn 77 éves korában, 1998-ban tért vissza a Discovery fedélzetén másodszor a világűrbe. Érdekességként említhető, hogy az STS-92-es küldetés keretében 2000-ben a Discovery hajtotta végre az űrrepülőgép flotta századik startját, majd a Columbia katasztrófája után az STS-116-os küldetés keretében először indult éjszaka a világűrbe. (Az éjszakai startokat a Columbia tragédiája után egy ideig szüneteltették, mivel nem voltak biztosak benne a szakemberek, hogy sötétben is látják-e a start során az esetleg leváló, veszélyes szigetelés darabokat, amelyektől megsérülhet az űrrepülőgép külső burkolata.)

Forrás: NASA
A Discovery rakteréből kiemelik és útjára bocsátják a Hubble-űrtávcsövet 1990-ben (NASA)

A Discovery jelenlegi, utolsó útja során még egy rekord született: ez volt az első alkalom, hogy négy eltérő űrügynökség űrhajója egyszerre, egymással összekapcsolódva keringett Föld körüli pályán. Az USA-t a Discovery képviselte, az oroszokat két Szojuz és egy Progressz űrhajó, a japánokat a HTV-2 (Kounotori) teherűrhajó, Európát pedig szintén egy teherűrhajó, az ATV-2, azaz a Johannes Kepler nevű egység.

Forrás: NASA
A Discovery egy Boeing-747-es gép hátán 2009-ben. A kép nagyméretű változatának letöltése (NASA)

A Discoveryt a Smithsonian Repülési és Űrhajózási Múzeumban állítják ki - az eddig ott található Enterprise űrrepülőgépet fogja felváltani, amely a múzeumnak egy külső részlegébe kerül át. Az űrrepülőgép flotta utolsó két küldetése keretében az Endeavour áprilisban indul az űrállomáshoz, illetve terveznek egy tartalék utat is, amelynek során az Atlantis csökkentett legénységgel startol szintén az űrállomáshoz még idén nyáron.

Nézze meg az űrállomást szerda este Magyarország felett!

Az ország közepéről, nagyjából Budapestről figyelve a felettünk átvonuló űrállomás -2,3 magnitúdós fénypontként, tehát a Vénusznál kicsit halványabb, de a csillagoknál fényesebb objektumként lesz megfigyelhető szerda este. A Heavens-Above honlapon olvasható előrejelezés szerint a szürkület végén láthatjuk az űrállomást.

A megfigyeléshez távcső nem szükséges, azonban a jó körpanoráma elengedhetetlen hozzá, így olyan helyről próbálkozunk a megfigyeléssel, ahonnan az égbolt nagyobb része egyszerre látható. A közvilágítás kevéssé zavarja a megfigyelést, tehát a nagyvárosokból is jó eséllyel próbálkozhatunk - azonban közvetlenül lámpák alól nem fogjuk látni az űrállomást.

Szerda este 18.07-től 18.13-ig lesz látható az űrállomás, amely nyugatról kelet felé haladva 38 fok magasra emelkedik a horizont fölé. Az időpont Budapestre vonatkozik, amelytől közel egy perc eltérés lehet az ország keleti és nyugati végein. Az űrállomás a róla visszavert napfény révén válik láthatóvá az égen. Útja vége felé belemerül Földünk árnyékába, ennek megfelelően fokozatosan elhalványul, amint egyre mélyebben jut a Föld éjszakai oldala fölé.


Üstököst formált az űrrepülőgép

A Nemzetközi Űrállomásról történő leválása után, még a leszállás előtt kieresztették a feleslegessé vált vizet a Discovery fedélzetéről. Utóbbi részben a legénységtől, részben pedig a hidrogén- és oxigénatomok reakcióival áramot termelő celláktól származott. A művelet keretében a világűr vákuumába kieresztett anyag gyorsan kristályokká dermedt, amelyet a róla visszaverődő napfény révén a Földről is sikerült megfigyelni.

Forrás: Ladányi Tamás
Ladányi Tamás felvétele a Discoveryről, amely csíkot húzott az expozíció alatt. A világos sávtól lefelé lévő halványan derengő terület az űrrepülőgépből kidobott párafelhőről visszavert napfényt mutatja (Ladányi Tamás)

Mint az a fenti fotón látható, az eseményt kedden sikerült hazánkból is megörökíteni. A több másodperces expozíció alatt jól megfigyelhető, hogy az égen elhaladó Discovery egy rövid csíkot húz. Ez a vonal nem teljesen éles, az alsó részén egy diffúz sáv is megfigyelhető - utóbbit a kilökött anyag megfagyott jégszemcséiről visszavert napfény hozta létre.

A Discovery és a mögötte haladó Nemzetközi Űrállomás, nem sokkal szétválásuk után (Ladányi Tamás)