Hamuban sült baktérium: ennivalót csomagolnak maguknak az amőbák

A nyálkagombáknak is nevezett egysejtű amőbák életük bizonyos szakaszában csoportba verődnek és vándorútra kelnek. Egyes képviselőik ilyenkor táplálékul szolgáló baktériumokat is visznek magukkal az útra.

Az amerikai Rice Egyetem evolúcióbiológusai kimutatták, hogy a nyálkagombákhoz tartozó Dictyostellum discoideum nevű, régóta tanulmányozott társas amőbák kezdetleges "mezőgazdasági műveléssel" növelik meg túlélési esélyeiket. Debra Brock, a Nature legújabb számában megjelent cikk vezető szerzője fedezte föl, hogy egyes amőbák táplálékot - bizonyos baktériumtörzsek tagjait - raktároznak és visznek magukkal későbbi felhasználásra.

A nyálkagombákhoz tartozó amőbák szaporodás előtt egy nyálkacsomóba (úgynevezett pszeudoplazmódiumba) tömörülnek, és így vándorolnak élelmet keresve. Egyes amőbák az összes útjukba kerülő táplálékot (leginkább baktériumokat) felfalják, mások viszont az élelem egy részét elraktározzák. Ezek az úgynevezett "farmer" amőbák a teljes populáció mintegy harmadát teszik ki.

Útjuk végén az amőbacsomók termőtestet képeznek, amely az elpusztult amőbákból álló nyélből és a rajta lévő spóratartóból áll. Az érett spórák ezután kiszóródnak a levegőbe. A "farmer" amőbák spórái baktériumokat is tartalmaznak, amelyek mindjárt táplálékot jelentenek a spórákból kicsírázó amőbák számára. Ezért a "farmerek" olyan helyen is elboldogulnak, ahol "falánk" társaik nem tudnak megtelepedni a kevés élelem miatt.

Brock kimutatta, hogy a baktériumhordozás genetikai tulajdonság. Egy munkatársa azt is bebizonyította, hogy a farmerek és a nem farmerek ugyanabba a fajba tartoznak, nem alkotnak két evolúciósan elkülönült csoportot.

A fölfedezés több kérdést is felvet. A kutatók megpróbálják megfejteni, milyen genetikai különbségek választják el a farmereket a nem farmerektől. Az is rejtély, hogy miért nem terjedt el az összes Dictyostellum között a nyilvánvalóan előnyös baktériumhordozás. A kutatók most ezekre a problémákra igyekeznek választ találni.

***

Kell-e természettudományos alapképzettség ahhoz, hogy valaki jó tudományos újságíró legyen? Tudománykommunikációs szak indul az ELTE TTK-n 2011 szeptemberében, amelyre február 15-ig lehet jelentkezni.