Az eddigi legizgalmasabb bolygórendszert fedezték fel

A Naprendszerhez nagyon hasonló bolygórendszert fedeztek fel az Európai Déli Obszervatórium csillagászai. A rendszerben akár 7 bolygó is keringhet, közülük egy az eddig ismert legkisebb tömegű, ebben talán Földünkhöz hasonló exobolygó lehet.

Legalább öt bolygót tartalmaz az a bolygórendszer, amelyet a HD 10180 jelű, a Naphoz hasonló csillag körül fedeztek fel az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászai. Az eddigi adatok szerint a rendszerben további két bolygó keringhet, amelyek egyike a legkisebb tömegű exobolygó lehet.

Ha valóban hét bolygó van ott, akkor eddig ez a miénkhez leginkább hasonló bolygórendszer (a Naprendszerben 8 bolygó van, a Plútó már nem minősül planétának). Az adatok szerint a HD 10180 bolygóinak csillagtávolsága meghatározott mintázatot követ, ahogyan azt a Naprendszerben is látjuk.

A HD 10180 jelű csillag 127 fényévre van tőlünk. A Naphoz hasonló égitestet a chilei La Sillán elhelyezett 3,6 méteres teleszkóppal és az azon üzemelő HARPS detektorral tanulmányozták. Az eddig készített 190 mérés alapján sikerült az égitest mozgásában olyan apó, periodikus eltéréseket azonosítani, amelyek a körülötte keringő planéták létére utaltak.

Az eddig biztosan azonosított öt bolygó tömege egyenként a Földének 13-szorosa és 25-szöröse között van. Keringési idejük 6 és 600 földi nap közötti. Csillaguktól 0,06 és 1,4 csillagászat egység (CSE) közötti távolságban mozognak. Egy CSE az átlagos Föld-Nap távolságot jelenti (körülbelül 150 millió kilométer).

Két további planéta létére is utalnak a megfigyelések. Közülük az egyik a Szaturnuszhoz hasonlíthat, a másik pedig az eddig ismert legkisebb tömegű, a Földnél mindössze 1,4-szer nehezebb bolygó lehet. Ez tömegében, talán összetételében is a Földhöz hasonló, azonban sokkal magasabb hőmérséklet van rajta, mint a mi bolygónkon.

Fantáziarajz a bolygórendszerről (ESO)

A magasabb hőmérséklet oka, hogy ezt az égitestet csak 0,02 CSE választja el napjától, és egy keringést 1,18 földi nap alatt tesz meg körülötte. Feltehetőleg kötött a tengelyforgása, tehát mindig ugyanazt az oldalát mutatja csillaga felé - emiatt akár hatalmas hőmérsékletkülönbség is lehet nappali és éjszakai oldala között.

Áttekintés az új bolygórendszerről (ESO)

A bolygórendszer tehát igen érdekes: öt, a Neptunuszhoz hasonló planétát kell benne elképzelni, amelyek nagyjából a Mars és a Jupiter naptávolságában mozognak. A mi Jupiterünkhöz hasonló óriásbolygó azonban nincs közöttük. Az égitestek helyzete sem véletlen eloszlású, hanem egyszerű mértani szabályszerűséget követ. Ez az úgynevezett Titius-Bode-szabály, amely ezek szerint nem csak a Naprendszerben adja meg közel helyesen az égitestek naptávolságát. A sajátos térbeli elhelyezkedés oka az égitestek keletkezési viszonyaiban, a kezdetben közöttük fellépett gravitációs kapcsolatban keresendő.

A planéták helyzete a bolygórendszerben (ESO)

A felfedezésről kiadott sajtóanyagában az ESO is hangsúlyozza: ez jó példa arra, hogy az exobolygók kutatása új szakaszba érkezett. Magányosnak tűnő, a Jupiterhez hasonló óriásbolygók helyett a bolygórendszerek tanulmányozására tolódik a hangsúly, és az egyre érzékenyebb műszerek révén egyre kisebb tömegű bolygókat, a Földhöz hasonló planétákat fedezhetünk fel. Talán nincs messze az idő, hogy a lakható zónában is rábukkanjunk egy távoli Földre, ahol folyékony lehet a víz. Egyébként az sem elképzelhetetlen, hogy a most felfedezett rendszer egyik nagyobb bolygójának lehet az általunk ismert élet hordozására alkalmas óriásholdja - de ezt egyelőre nem tudjuk érzékelni.