A tenger felszínén is vannak dombságok - hogyan emelkedik a tengerszint?

Vágólapra másolva!
A tengerszintemelkedés a globális felmelegedés egyik legkárosabb hatása. Több országot fenyeget a veszély, hogy part menti településeik víz alá kerülnek, s számos modell és szimuláció készült már, hogy ábrázolják, előrejelezzék a vízszint emelkedését. Megnehezíti a számításokat, hogy az óceánok felszíne nem is olyan sík, mint gondolnánk, és szintjének változásai sem azonosak a Föld különböző területein. 
Vágólapra másolva!

Ha teljesen leegyszerűsítve képzeljük el, hogyan emelkedik a világtenger szintje, elsőként egy fürdőkád jelenhet meg a szemünk előtt, melyet a csapból folyó víz egyenletesen megtölt. Ez utóbbi reprezentálja az olvadó gleccserekből és jégmezőkből származó vízmennyiséget. A modellben a kád vizét tűz melegíti, ahogy a globális léghőmérséklet-emelkedés fűti a tengereket. A melegebb víz pedig kiterjed, több teret foglal el.

Bár kényelmes úgy gondolni az óceánra, mint egy hatalmas kádra, a valódi óceánokban sokkal összetettebb és bonyolultabb a folyamat. A fürdőkádban lévő víztől eltérően a tenger felszíne nem alkot teljesen sík felületet, nincs mindenhol azonos szintben. Az óceánok még nyugalmi állapotban sem teljesen simák, noha korábban úgy gondolták, hogy a víztömegek egyenletesen oszlanak el. A tengerek valóságos dombvidéket alkotnak, a nagyobb tenger alatti vonulatok és árkok a vízfelszínen többméteres szintkülönbséggel mutatkoznak meg.

A nagy óceáni áramlatok (mint például a Golf-áramlat az Atlanti-óceánban vagy a Kuroshio a Csendes-óceánban), illetve ezek rendszere, a "nagy óceáni szállítószalag" szintén egyenetlenségeket alakítanak ki, kibillentve a tenger síkját. Ahogy bolygónk fokozatosan felmelegszik, megváltoznak az uralkodó szelek (melyek fő létrehozói és irányítói az óceáni áramlatoknak), ezáltal a tengeráramlások is, így végül átalakul az óceánok felszíne. A globális felmelegedés sem jelent azonban bolygószerte egyenlő hőmérsékletváltozást, így a tenger vizének melegedése is eltérő Földünk különböző pontjain. Az óceánok néhány régiója gyorsabban melegszik a többinél, és mivel a melegebb víz nagyobb teret tölt ki a hidegnél, ezeken a területeken gyorsabb emelkedés tapasztalható.

A Világtenger szintjének emelkedése a Föld regionális eltéréseket mutató gravitációs mezejének következtében is nagy különbségeket mutat bolygónk különböző területein. A tengerszintemelkedés tehát egy igen bonyolult mechanizmus, és a fürdőkád analógia nem éppen a legmegfelelőbb hasonlat. Az 1990-es évek eleje óta a műholdak segítségével már globális kép alkotható a tengerszint változásáról. A NASA felvételei és mérései alapján készült ábra, a folyamat bonyolultságát figyelembe véve, már nem is okozhat meglepetést.

Forrás:

A térkép a tengerszintben bekövetkezett változásokat mutatja be 1993 és 2008 között (a sárga és piros emelkedő, míg a zöld és kék a csökkenő tengerszintet jelöli, a fehérrel színezett területekről pedig nincs teljes adatsor). Jól látható, hogy nem egyforma sebességű az emelkedés, Ausztráliánál például, ahol egyébként a lakosság 80 százaléka a partközelben él, sokkal gyorsabb az emelkedés, mint a bolygó többi részén. Emellett egyes területeken stabil maradt a vízszint, míg másutt süllyedés tapasztalható, például Kalifornia partjai mentén.

Összességében mégis a tengerszint emelkedéséről beszélhetünk, ami a vizsgált másfél évtized alatt globálisan 4,5 centiméter volt. A globális felmelegedés fő okainak a tengervíz felmelegedését és hőtágulását, valamint a gleccserek és jégtáblák olvadását tartják. Az oceanográfusok szerint a vízszint ingadozása legszorosabban a tengeráramlások változásaival függ össze. Az, hogy ezek a módosulások természetes folyamat részét képezik-e, vagy az ember keze is benne van a globális felmelegedés fokozása által, egyelőre még nyitott kérdés.

A tenger szintjének egyenlőtlenségeiről, változásáról, a különböző természeti jelenségek hatásáról további információk érhetők el a NASA honlapján található Sea Level Viewer alkalmazásban, illetve a Climate Time Machine szimuláció segítségével megfigyelhetjük, hogyan tűnnek el egyes partmenti területek a tenger szintjének néhány méteres emelkedésével.