Bányákkal sebzett Föld - külszíni fejtések műholdképei

Az ember által végzett környezetátalakítások közül több is látható az űrből. Összeállításunkban a felszínen mélyített hatalmas sebhelyeket, a legnagyobb és leghíresebb külszíni bányák néhány amerikai példáját mutatjuk be.

Az amerikai Montana államban fekvő Butte melletti, 1955 és 1982 között aktív rézbányában aranyat és ezüstöt is termeltek. Ahhoz, hogy hozzáférjenek a nagy mélységben rejlő (legnagyobb mélység 540 m) ásványkincshez, hihetetlen mennyiségű vizet kellett kiszivattyúzni, amely a bánya felhagyása után visszatért. Most egy 280 méter mély, akkumulátorsavhoz hasonlítható, bordó színű tó foglalja el a hatalmas sebhelyet. Olyan nagy mennyiségben tartalmaz arzént, kadmiumot, piritet, cinket, rezet és kénsavat, hogy számos ásványkincset közvetlenül a tóból is ki lehetne nyerni. Mára a terület turisztikai látványosság, és az Egyesült Államok egyik legnagyobb természeti problémája, mivel fennáll a veszélye, hogy beszennyezi a környező vízbázist.

A képen két kisebb méretű külfejtés, valamint a szabályos alakú, lapos felszínű meddőhányó is megfigyelhető (a fotó 2006. augusztus 2-án készült a Nemzetközi Űrállomásról, kiterjedése 9 x 5 km)

Salt Lake Citytől 32 kilométerre helyezkedik el a világ legnagyobb rézkitermelését (18 millió tonna) adó bánya. A közel 4,5 km nagyságú és 1 220 méter mély bányát jelenleg is művelik, ezért nem látható az alján bányató. 2015-re még 500 méterrel mélyebb lesz, így 3 Empire State Building férne el benne egymáson.

A bányát körülvevő hegységek éles peremein kívül látható még a kitermelt, de ércet nem tartalmazó kőzet tárolására kialakított meddőhányó, valamint a teraszos művelés (a fotó 2007. szeptember 20-án készült a Nemzetközi Űrállomásról, kiterjedése kb. 12 x 7 km)

Az alábbi képen látható mexikói Cananea bánya 40 kilométerre fekszik az Egyesült Államok határától. A jobb felső sarokban levő aktív Colorada fejtő több mint 2,5 kilométeres. A bánya a világ egyik legnagyobb rézkitermelője, de bányásznak aranyat is. Ez a két érc gyakran fordul elő együtt azon a területen, ahol a magma felnyomult a fedőkőzetbe, majd megszilárdult.

A bányában egy 1906-os sztrájk felkelésbe fordult, amely végül 19 ember életét követelte, és egyik előzményként az 1910-es mexikói forradalomhoz vezetett. Egy későbbi, 2007-es sztrájk miatt leállították a munkálatokat (a kép 2008. március 3-án készült a Nemzetközti Űrállomásról)

A Yuba-folyó környéki Aranymező hosszú évek környezetszennyezésének példája. A Sierra Nevadából érkező folyók medréből kikotorják az iszapot, hordalékot, amelyből aranyat, majd kavicsot nyernek ki. Nem sokkal azután, hogy 1848-ban aranyat találtak a Sierra Nevadában, nekiláttak az aranymosásnak, méghozzá erősen pusztító hidraulikus bányászattal. A módszer lényege, hogy erős vízsugárral félreröpítik a folyó üledékét, ami hosszú kavicsgátakként rakódik le a folyó mentén. Ebből kiválasztják az aranyat, a maradék anyagot pedig otthagyják. Ez legtöbbször megemeli a folyó vízszintjét, ami nagy áradásokhoz vezet.

Változatos tájkép, szürke kavicsdombokkal és mély, szurdokszerű tavakkal (a kép 2001. augusztus 29-én a NASA Terra műholdjának felvételéből készült)

Ezen a területen először az arizonai Ajóban bányásztak rézércet, 1750-től. A képen látható bányaterületet 1912 óta művelték 1983-ig, amikor a réz ára jelentősen lecsökkent.

A jobb oldali szabálytalan, de láthatóan lapos terület az értéktelen anyag tárolására használt meddőhányó, a négyzet alakú szürke zagytározók pedig a fémek kiválasztására szolgálnak (a kép a NASA adatbázisából származik, kiterjedése 13 x 9 km)

Kovács Gábor (ELTE)