Szupernehéz elemmel bővítették a periódusos rendszert

Orosz fizikusok sikeresen előállították a periódusos rendszer eddig ismeretlen, második legnehezebb elemét. A 117-es sorszámú, átmenetileg ununseptiumnak nevezett elem készítése magfizikai bravúrnak számít, és igazolja a feltételezést, hogy a gyorsan lebomló szupernehéz elemek között úgynevezett stabilitási szigetek létezhetnek.

"Sikerült kitágítanunk a fizikai világ határait" - nyilatkozta a RIA Novosti hírügynökségnek Jurij Oganessian, a kutatás vezetője. Az eddig hiányzó 117-es rendszámú elemet többéves kutatómunkával, kalcium és berkélium ütköztetésével sikerült előállítani az oroszországi Dubna kutatóvárosban.

Az ismert világ atomos szerkezetű anyagai 92 atomból és ezek izotópjaiból építhetők fel. A közös bennük, hogy mindannyian elég stabilak ahhoz, hogy bolygónkon 4,6 milliárd év alatt se bomoljanak el teljesen. A 92 protont tartalmazó urán után azonban rohamosan csökkenni kezd az egyre nagyobb atomok felezési (bomlási) ideje, és a gyorsan bomló szupernehéz magok erősen sugároznak, s kisebb, stabilabb magokra bomlanak le. Az 1950-es években feltételezték, hogy az egyre nagyobb magokkal nem érdemes foglalkozni, mert túl gyorsan lebomlanak, ám újabb elméletek szerint elképzelhető, hogy léteznek stabilitási szigetek, amikor a megfelelő proton-neutron arány esetén stabilabb elemek is létrejöhetnek. Dubna kutatóváros élen jár az ilyen elemek kutatásában: hozzájuk köthető a 113-116-ig terjedő elemek felfedezése, valamint a 118-as ununoctium is, amely a legnehezebb ismert atom.

A felfedezés részleteiért és a tudományos háttérért látogasson el a Mikron blogba!