Jason Watson és David Strayer, a Utahi Egyetem pszichológusai 200, 18-43 év közötti önkéntessel végezték el a következő kísérletet. Az alanyokat vezetésszimulátorba ültették. Miután megtanulták a szimulátoros vezetést, a kutatók azt a feladatot adták nekik, hogy szorosan, de szabályosan kövessék a képernyőn előttük haladó, időnként váratlanul fékező járművet.
A kutatók mindegyik önkéntes esetében mérték, mennyi idő szükséges a fék megnyomásához, amikor a célautó lassított. Följegyezték a célautótól tartott távolságot is az egész út folyamán. A következő lépésben a kísérleti alanyoknak öt szót olvastak föl vezetés közben fülhallgatós mobiltelefonon át, s a szavakat később vissza kellett idézniük. A szavak közé egyszerű matematikai feladatokat is beszúrtak, amelyek igaz vagy hamis voltát rögtön el kellett dönteniük az alanyoknak.
Kiderült, hogy a 200 önkéntesből csupán ötnek nem romlott a teljesítménye az összetett feladatok megoldásakor. Ezek jól vezettek, időben megnyomták a féket és biztonságos távolságot tartottak a követett autó mögött. Ezenkívül kiemelkedtek a matematikai feladatok megoldásában és jól emlékeztek a szavakra is.
A többiek teljesítménye ezzel szemben jelentősen romlott, amikor több feladatra kellett koncentrálniuk. A szükségesnél átlagosan 20 százalékkal hosszabb idő múlva fékeztek, és fokozatosan lemaradtak a célautó mögött. A szófelidézés 11 százalékkal, a matematikai feladatok megoldási pontossága 3 százalékkal csökkent.
A kutatók most azt akarják kideríteni, vajon az összetett feladatokban kiemelkedően teljesítők ugyanúgy hajtják végre a jól begyakorolt feladatokat, mint a többiek, csak sokkal hatékonyabban, vagy más módokon használják a mentális erőforrásokat. Ehhez azt tervezik, hogy összehasonlítják az agyi aktivitás különféle jellemzőit a két csoportba tartozó embereknél.
* * *
Rovatunk mostantól a Facebookon és a Twitteren keresztül is elérhető, ahol extra tartalmakat is kínálunk