Rossz korban született a Moszkva mellett lezuhant Tu-204-es repülőgép

A március 22-én Moszkva közelében kényszerleszállás közben valószínűleg műszaki hiba miatt lezuhant Tu-204 típusú repülőgép - bár számos előremutató műszaki megoldást tartalmaz - mégsem tartozik a sikeres konstrukciók közé. A népszerű és rendkívül elterjedt, hazánkban is jól ismert, megbízható Tu-154-es leváltására szánt kéthajtóműves utasszállító ígéretesnek tűnt, mégsem sikerült elődje nyomdokaiba lépnie. A nagyobb katasztrófákat eddig ugyan elkerülő, azonban folyamatosan kisebb-nagyobb műszaki problémákkal küzdő típusért nem véletlenül nem tolongtak a megrendelők.

Az 1980-as években a Szovjetunióban megindult a Tu-154-esek majdani felváltására hivatott Tu-204-es tervezése, a birodalom összeomlása és a mély gazdasági válság miatt azonban jócskán elhúzódott a fejlesztés és a gyártás beindítása. Talán ennek is köszönhető, hogy a típus messze nem szerzett olyan nimbuszt, mint a Tupoljev tervezőiroda korábbi modelljei, így a várva várt nagy megrendelések is elmaradtak. Pedig a kéthajtóműves, rövid- és középtávú repülésekre tervezett egyfolyosós utasszállító volt az első szovjet/orosz gép, melyet korszerű és alacsony fogyasztású nyugati, konkrétan Rolls-Royce hajtóművekkel is kérhettek a megrendelők. Sőt a pilótafülkében a hagyományos analóg műszerek helyett már modern elektronikus kijelzőket is beszereltek. További fontos előrelépés volt az elektronikus vezérlésű kormányrendszer megjelenése, amely a pilóták munkáját nagymértékben megkönnyítette.

A korszak azonban, amelyben a Tu-204-es megszületett, nem volt szerencsés, hiszen a gazdaság többi ágazatával egyetemben a repülőipar is komoly visszaesést könyvelhetett el. A jó szakemberek távozása mellett az alvállakozói, beszállítói réteg egy része is lemorzsolódott, illetve folyamatos finanszírozási problémákkal küzdött szinte az összes projekt. Ilyen közegben nehéz volt maradandót alkotni, és bár az alapelvek, melyek mentén megszületett a típus, előremutatóak voltak, a szándék önmagában kevésnek bizonyult.

A típus körüli bizonytalanságot erősítette, hogy a Tupoljev termékek fő felvevőpiacának számító Oroszországban elsősorban a belföldi légiforgalomban lett volna létjogosultsága a kiöregedő Tu-154-esek helyett a Tu-204-esnek, azonban az 1990-es évek második felében éppen ezt a piaci szegmenst érintette leginkább a visszaesés és a légifuvarozó cégek megszűnése, átalakulása.

Szerény exportsikert azért elkönyvelhetett a típus, az embargó alatt álló Észak-Korea, illetve a hagyományosan oroszbarát Vietnám és Kuba mellett Kína és Irán is vásárolt belőle, a komolyabb, pláne nyugati légitársaságok körében azonban esélye sem volt a jóval kiforrottabb Airbus A320-as és Boeing B737-es családdal szemben.

Nézze meg Tu-204-es reklámfilmjét!

Jellemző adat, hogy a már leszállított és a megrendelt állomány darabszáma együttesen is csak alig másfélszázra rúg, szemben az A320-as és B737-es szériák többezres példányszámával. A több eltérő típusváltozatban - köztük teherszállító verzióban - is gyártott Tu-204-es jövője a kidolgozott modernizációs programok ellenére is erősen kétséges, ez a mostani katasztrófa pedig szintén nem használt a típus jó hírnevének.

Néhány műszaki adat (Tu-204-300):

Törzs hossza: 40 méter
Szárny fesztávolsága: 41,8 méter
Férőhelyek száma (1 osztályos kivitel): 164
Maximális sebesség: 900 km/óra
Maximális repülési távolság: 5800 km

A Tu-204 különböző típusai