Kiderült, miért nem vagyunk szomjasak éjszaka

Egy új kutatási eredmény szerint agyunk belső órája biztosítja azt is, hogy éjjelente ne szomjazzunk meg rendszeresen. Ha szervezetünk alvás közben is ugyanúgy működne, mint nappal, éjjelente is többször innánk, majd WC-re mennénk.

Szervezetünk alapvetően az ivással bevitt és a vizelettel leadott folyadék mennyiségén keresztül szabályozza, hogy testünkben mindig megfelelő maradjon a víz mennyisége. Alvás közben azonban nem iszunk, így a kiszáradás elkerülése érdekében éjjelente a minimálisra kell csökkenteni a leadott folyadékmennyiséget. Ha szervezetünk víztartalma túlságosan lecsökken, az idegsejtek egy csoportja arra utasít más neuronokat, hogy a sejtek vízmegtartását elősegítő vazopresszin nevű hormon kerüljön a véráramba. A vazopresszin mennyisége alvás közben ismerten megnő, a jelenség kiváltó okára azonban mindeddig nem derült fény.

Eric Trudel és Charles Bourque feltételezték, hogy a vízmegtartó hormon éjjeli koncentrációnövekedése a szervezet belső biológiai órájának működésével hozható kapcsolatba. Az elmélet igazolásához patkányok agyából vágtak ki vékony szeleteket, amelyek egyaránt tartalmazták a sejtek vízmennyiségét érzékelő, a vazopresszint kiválasztó és a biológiai órát működtető idegsejteket. Ezután ingerelték a víztartalmat figyelő sejteket, és megfigyelték, hogy milyen kommunikáció alakul ki a vazopresszint termelő idegsejtek és az érzékelő idegsejtek között. Később azt is megvizsgálták, hogy a biológiai órát működtető idegsejtek milyen hatással vannak a két iménti sejtcsoport kapcsolatára.

Ha az éjjeli, alvó periódusban nem aktiválták a biológiai óra neuronjait, a vízérzékelő sejtek könnyebben kommunikáltak a vazopresszint kibocsátó sejtekkel. Ha viszont aktív állapotba hozták a biológiai óra sejtjeit, akkor jelentősen csökkent a két előbbi sejtcsoport közti információáramlás. Ez arra utal, hogy az órasejtek a vízháztartás irányítása szempontjából egyfajta kapcsolóként működhetnek: ha aktívak, kevesebb vazopresszin termelődik és nőni fog a vízleadás. Ha viszont inaktívak, az érzékelősejtek a víztároló hormon termelésére utasítják a kiválasztó idegsejteket, így csökkenni fog a szervezet vízleadása - írja a Nature News.

A tanulmány egyetlen hiányossága, hogy patkányok idegsejtjeivel végezték. A patkányok az emberekkel szemben éjszaka aktívak, így nem biztos, hogy idegsejtjeik aktivitásváltozásai megegyeznek az éjjel alvó állatokéval. A vazopresszin koncentrációváltozásai és a biológiai óra idegsejtjeinek aktivitása mindenesetre hasonló a patkányokban és az emberekben, így lehet, hogy az eredmények ránk is ugyanígy érvényesek.

"Elképzelhető, hogy a biológiai óra idegsejtjei nemcsak a szomjúság és a vízleadás, hanem az éhségérzet és az álmosság-ébrenlét ciklusait is hasonló módon, más sejtcsoportok aktivitásán keresztül szabályozzák" - mondta Bourque.

Az új eredményeket a Nature Neuroscience legújabb számában közölték.