Négyezer éves fénykép - az első emberi rekonstrukció a gének alapján

Először sikerült rekonstruálni egy már több ezer éve halott személy külsejét a genetikai állomány alapján, egy jégbe fagyott hajcsomó segítségével. A kutatók által Inuknak elnevezett férfi 4000 évvel ezelőtt élt Grönlandon, hajlamos volt a kopaszodásra, barna színű volt a szeme és sötét volt a bőre.

A kutatók véletlenül jutottak hozzá a hajcsomóhoz, miután már több sikertelen expedíciót is indítottak, hogy emberi maradványokat keressenek Grönlandon. A kutatást vezető Eske Willerslev professzor, a koppenhágai egyetem genetika elmondta, hogy épp Morten Meldgaarddal, a dán Természettudományi Múzeum igazgatójával beszélgetett a sarkvidék ősi lakosairól, amikor kiderült, hogy az igazgató korábban több grönlandi ásatáson is részt vett. Meldgaardék az 1980-as években egy északnyugat-grönlandi feltáráson találtak egy hajcsomót, amelyet azóta is a dán Nemzeti Múzeumban őriztek. Willerslevék új DNS-elemzési technológiákat használva megállapították, hogy a hajcsomó egy férfihoz tartozott, és mindössze néhány hónapnyi munka után képesek voltak feltérképezni belőle az emberős örökítőanyagának nagy részét.

Willerslevék korábban már sikeresen rekonstruálták egy gyapjas mamut és egy ősi ember mitokondriális DNS-ét is (a mitokondrium egy jól megőrződő sejtalkotó, saját genetikai állománnyal). Most pedig ők az elsők, akik 80 százalékban képesek voltak rekonstruálni egy sejtmagi DNS-t, és ennek segítségével lehetőségük volt bizonyos külső tulajdonságok megállapítására is, derül ki a Nature február 11-i számából.

Hogyan lehetséges ez? Minden sejtünkben benne van a teljes örökítőanyag, csak minden sejt más részleteket használ belőle. Mára az örökítőanyag (a genetikai állomány, a genom) vizsgálata olyan szintre jutott, hogy a benne lévő mutációs mintázatokból meg lehet állapítani például betegségekre való hajlamot, de akár külső testi jegyeket is.

A kutatócsoport megállapította például, hogy az egykori grönlandi lakos hajlamos volt a kopaszodásra, barna színű volt a szeme, sötét volt a bőre, genetikailag alkalmazkodott a hideghez, a vércsoportja pedig A+ volt. Az újonnan kidolgozott DNS-rekonstrukciós technikáknak köszönhetően a kutatók képesek voltak egy fantomképet készíteni a 4000 évvel ezelőtt élt férfiról, akit Inuknak neveztek el. A szó grönlandi nyelven embert vagy férfit jelent, s noha Inuk valószínűleg sokkal közelebb állt az északkelet-szibériai törzsekhez, mint a mai Grönlandon élő inuitokhoz, a kutatók a névvel szerettek volna megemlékezni a felfedezés helyéről.

A hajcsomó mellett talált ősi nyílhegyek

Néhány évvel ezelőtt egy emberi DNS-állomány feltérképezése (szekvenálása) évekig is eltartott, és a jégben megőrzött mamut-DNS rekonstrukciós próbálkozásai sem jártak túl nagy sikerrel. A mostani vizsgálatban Morten Rasmussen, a koppenhágai egyetem PhD hallgatója kollégáival együtt olyan módszereket dolgozott ki, amelyek felgyorsították a folyamatot, és sokat segített kínai kutatókkal való együttműködés is, akiknek sokkal több szekvenáló készülék állt rendelkezésükre.

2008 nyarán a lipcsei Max Planck Intézet kutatói meghatározták a Neander-völgyi ember mitokondriális DNS-ének bázissorrendjét, és már akkor bejelentették, hogy dolgoznak a sejtmagi DNS-szekvencia meghatározásán is. 2009 februárjában a kutatást vezető Svante Pääbo egy konferencián elmondta, hogy még abban az évben közzéteszik a teljes sejtmagi genomszekvenciát, ám erre azóta nem került sor.