Vágólapra másolva!
Egy félelmetes fogakkal rendelkező hal, egy világító bombákkal védekező féreg és a világ legnagyobb hálóját készítő pók is felkerült a 2009-ben leírt legkülönlegesebb fajok tízes listájára.
Vágólapra másolva!

Az Arizona Állami Egyetem 2010-ben is közzétette az előző évben felfedezett 10 legérdekesebb fajt tartalmazó listát, amellyel a biológiai sokféleség nemzetközi napja (május 22.) és Carl von Linné születésének évfordulója (május 23.) előtt kívántak tisztelegni. Az összeállítás tartalmaz egy óriási húsevő növényt, egy ragadozó szivacsot és egy fallosz alakú gombát is.

A listával egyidőben a kutatók egy SOS (State of Observed Species) jelentést is kiadtak az ismert élőlényfajok állapotáról. Összesítésük szerint 2008-ban 18 225 korábban ismeretlen fajt írtak le (2009-ről még nincsen végleges adat), s ebbe beletartoznak az állatok, növények, mikróbák és gombák is. Az újonnan leírt, de már kihalt fajok száma ugyanebben az évben 2140 volt.

A következő évi tízes listára felkerülő fajokra bárki tehet javaslatot. Ehhez csupán el kell látogatni az International Institute for Species Exploration honlapjára, és ki kell tölteni az ott található ívet. Az egyetlen feltétel, hogy a fajt 2010-ben írják le, a jelölések leadásának határideje 2011. március 15.



Forrás: Arizona State University

Nepenthes attenboroughii

A Fülöp-szigeteken akadtak rá a kutatók az eddig ismert legnagyobb kancsókára, melynek David Attenborough után a Nepenthes attenboroughii nevet adták. A kancsókák húsevő növények, leveleik tömlővé módosultak, amelyekbe belerepülve a rovarok és más apró állatok csapdába kerülnek. A tavaly leírt faj olyan nagy, hogy még patkányokat is képes lenne csapdába ejteni. A növényt 1600 méteres magasságban találták meg még 2007-ben, ám csak tavaly került sor a hivatalos leírására.

Ajánlat: Hatalmas húsevő növényt fedeztek fel a Fülöp-szigeteken - kép

***

Forrás: Arizona State University

Swima bombiviridis

A zöld világító bombákat dobáló féregre ezzel szemben több ezer méteres mélységben bukkantak rá egy távirányítású tengeralattjáró segítségével. Az expedíció során öt olyan, korábban ismeretlen gyűrűsféreg fajt találtak, amelyek legkülönösebb tulajdonsága, hogy testükről élénkzöld színnel világító "bombákat" (gömböcskéket) választanak le. Úszóképességük és a zöld bombácskák miatt a kutatók az első leírt fajuknak a Swima bombiviridis nevet adták. A kutatók szerint a gömböknek a ragadozók elijesztésében lehet szerepe.

Ajánlat: Zöld világítóbombákat találtak a tenger mélyén - képes, filmes beszámoló

***

Forrás: Arizona State University

Dioscorea orangeana

Madagaszkáron találtak rá a különleges jamszgyökérre (Dioscorea orangeana), melynek a rokon fajoktól eltérően nem egyszerű, hanem összetett föld alatti gumója van. A jamgyökér a trópusi vidékek egyik kedvelt haszonnövénye, talajban lévő, gumószerű rizómája ugyanis nagyon sok keményítőt tartalmaz, íze a burgonyáéra hasonlít. Kúszó szára több méter magasra is felnyúlhat.

***

Forrás: Arizona State University

Aiteng ater

Az Aiteng ater nevű, fekete színű, rovarevő tengeri házatlan csigát Thaiföldön fedezték fel a kutatók. A zsákosnyelvűek (Sacoglossa) közé tartozó csigák szinte kivétel nélkül algaevők, valamint néhányuk csigapetét fogyaszt, ezért különleges a tavaly felfedezett, rovarlárvákkal és -bábokkal táplálkozó faj.

***

Forrás: Arizona State University

Histiophryne psychedelica

A Histiophryne psychedelica névre keresztelt hal jellegzetessége, hogy úszkálás helyett inkább csak ugrál a tengerfenéken, az aljzathoz érve ugyanis a kopoltyúin hirtelen vizet présel át, és melluszonyaival ellöki magát a talajtól. További érdekessége, hogy szemei előre tekintenek, különleges, csíkos mintázatának köszönhetően pedig könnyedén el tud rejtőzni a korallok között.

Ajánlat: Látványos halfajt fedeztek fel - képes-filmes beszámoló

***

Nephila komaci

A világ legnagyobb hálóját készíti az afrikai Nephila komaci pók, mely a valaha ismert legnagyobb hálószövő pók: nősténye - lábait széttárva - elérheti a 12 centimétert is. A fajt felfedező szlovén biológus, Matjaz Kuntner a pretoriai Növényvédelmi Kutatóintézet gyűjteményében bukkant rá egy nőstény példányra még 2000-ben, majd 37 múzeum több mint 2500 további begyűjtött példányát tanulmányozva határozta meg új fajként. Mivel élő egyedről szóló beszámolóval sehol sem találkozott, kihalt fajnak hitte, mígnem Dél-Afrikában három élő példányt találtak. A kutatók attól tartanak, hogy a Nephila komaci röviddel felfedezése után ki is pusztulhat, mivel igen kis területeken él, amelyek két, a biodiverzitás tekintetében kiemelt, ám veszélyben lévő régióban, Dél-Afrika keleti vidékén és Madagaszkáron találhatók.

Ajánlat: Egyméteres a legnagyobb pókháló

***

Forrás: Arizona State University

Phallus drewesii

A dögszagú és fallosz alakú szömörcsögök közé tartozó Phallus drewesii-t elsősorban mérete, fehér hálószerű tönkje és a spóráktól barna színű kalapja különbözteti meg a család többi tagjától. A Sao Tomé-szigeten talált gombát Robert C. Drewes-ről, a Kaliforniai Tudományos Akadémia kurátoráról nevezték el, aki 1969 óta 30 különböző afrikai országba vezetett már expedíciót, s jelenleg a Guineai-öbölben található Sao Tomé és Principe szigetek élővilágát kutatja.

***

Forrás: Arizona State University

Danionella dracula

A mindössze 17 milliméteres, ám méreteihez képest félelmetes fogakkal rendelkező drakula halat egy észak-burmai patakban találták. A pontyalakúak közé tartozó Danionella dracula nevű faj hímjei csontból felépülő fogakkal rendelkeznek. A kutatók szerint a fogaknak nem az élelemszerzésben, hanem a nőstények megszerzésében van szerepe, a hímek ugyanis vetélkedéseik során szélesre tájt szájjal lökdösődnek, de sérüléseket nem ejtenek egymáson.

Ajánlat: Uszonyos Drakulát fedeztek föl - kép

***

Forrás: Arizona State University

Gymnotus omarorum

A Gymnotus omarorum nevű elektromoskéshal nevét az azonos nevű család tanulmányozásban élen járó két kutató, Omar Macadar és Omar Trujillo-Cenoz után kapta. Az Uruguay-ban gyakori halfajt sávos késhalként (G. carapo) már 30 éve használják neurofiziológiai kutatásokban, ám csak most jöttek rá, hogy egy teljesen különálló fajról van szó.

***

Forrás: Arizona State University

Chondrocladia (Meliiderma) turbiformis

Ezer méteres mélységben akadtak rá az új-zélandi partoknál a Chondrocladia (Meliiderma) turbiformis nevű, 10-19 milliméter közötti szivacsra. A faj más ragadozó szivacsokkal együtt a bazaltos felszínen él. Kívülről tépőzárhoz hasonlító, tapadós, C-alakú szivacs-tűk (spiculumok) borítják, amelyek fogva tartják a szivacshoz hozzáérő apró rákokat. Mivel a szivacsnak szája nincsen, ezért ezt követően beborítja a zsákmányát, és sejtes emésztéssel fogyasztja el a rákot.

Carl von Linné 1707-ben született, ő a modern tudományos rendszerezés atyja, nevéhez fűződik a kettős nevezéktan kidolgozása. Az 1735-ben megjelent Systema Naturae című könyve a rendszertan alapműve, az 1753-as Species Plantarum című könyvében pedig már több mint 7000 növényfajra alkalmazta a kettős nevezéktant.