William Mitch és munkatársai az Environmental Science & Technology című folyóiratban arra hívják fel a figyelmet, hogy a saját háztartásunkban alkalmazott anyagok is hozzájárulhatnak a nitrózaminoknak nevezett vegyületek képződéséhez. Ez korábban egyáltalán nem volt ismert, így a kutatók szerint érdemes lenne alaposabban is tanulmányozni a nitrózaminok kialakulásához vezető folyamatokat. A vegyületek a szennyvíztisztítást követően is jelen maradhatnak, ami így később akár az emberi egészségre is káros lehet - például akkor, ha fúrt kútból isszuk a vizet.
A samponokban, a mosó- és mosogatószerekben, valamint a különféle tisztítószerekben úgynevezett negyedleges aminok fordulnak elő. Ezek a klóraminokkal reagálva - amelyek a szenny- és ivóvíztisztítókban is jelen vannak - nitrózaminokká alakulhatnak át. Ezek egy fajtájáról, az N-nitrozodimetiamin (NDMA) nevű anyagról már ismert, hogy rákkeltő, ezért többek között az amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) is foglalkozott a vegyülettel és az ivóvízben mérhető koncentrációival.
Az otthoni csapvízben kis mennyisége miatt (nanogramm/literes koncentráció) nem jelent egészségügyi veszélyt a vegyület, de a talajvízbe kerülve nagyobb mennyiségben is felhalmozódhat például a privát, fúrt kutakban. Ezek vízminőségének rendszeres ellenőrzése amúgy is ajánlott, többek között a nitrátionok miatt, amelyek elsősorban a három hónaposnál fiatalabb csecsemők számára jelentenek veszélyt. Magyarországon a fúrt kutak vizének vizsgálatát az ÁNTSZ Élelmiszer- és Vízvizsgálati laboratóriumai végzik.
A nitrózaminok több más forrásból is a szervezetünkbe kerülhetnek, amelyekre a rákkeltő hatás miatt szintén érdemes odafigyelnünk. Ilyen elsősorban a dohányfüst, de például a feldolgozott húsokban is jelen lehetnek. A magas hőmérséklet szintén kedvez a nitrózaminok keletkezésének, ezért a pác-sóval kezelt húskészítmények sütését, grillezését tanácsos kerülni (bővebben lásd a Tudatos Vásárló weboldalán).