Hamarabb indultak idén a cserebogarak

Hamarabb megindult idén a májusi cserebogarak rajzása a korábbi évekhez képest, egyes helyeken tömegesen is előfordulhatnak.

A májusi cserebogarak (Melolontha melolontha) háromévente fordulnak elő nagyobb tömegben, fejlődésük ugyanis 3 évig tart. A lárva (vagy más néven pajor) a talajban fejlődik, és a kifejlett bogarak az időjárástól függően, általában április-május környékén repülnek ki.

A cserebogár komoly mezőgazdasági kártevő, és különösen nagy veszélyt jelent a fákra nézve. A talajban fejlődő lárva a növények gyökereit rágja meg, míg a kifejlett rovarok a faleveleket pusztítják, és akár a teljes lombkoronát is lerághatják. A bogarak rajzása a kora esti órákban történik, éjszaka azonban megdermednek, ezt kihasználva ilyenkor lerázhatóak a fákról.

Merkl Ottó, a Magyar Természettudományi Múzeum Bogárgyűjteményének vezetője az [origo]-nak elmondta, hogy valóban hamarabb elindultak idén a cserebogarak, ám ennyi eltérés nem számít rendkívülinek. Hozzátette, hogy nehéz pontosan megállapítani, hogy nagyobb számban rajzanak-e. Elmondta, hogy a cserebogarak száma nem a kifejlett példányok (imágók) megjelenési évének időjárásától függ, hanem az előző évektől, attól, hogy a fejlődő lárvákat milyen hatások érték. Az imágók megjelenését azonban az befolyásolja, hogy mikorra melegszik fel annyira a talaj, hogy a bogarak kirepülhessenek.

A májusi cserebogár a cserebogarak (Melolonthinae) alcsaládjába tartozik, az ide sorolt fajok között több növénykártevő is van, melyekre jellemző, hogy a talajban élő lárvájuk gyökereket, a kifejlett rovar pedig leveleket fogyaszt. A csoport tagjairól általában elmondható, hogy több évig fejlődnek, a kalló cserebogár (Polyphylla fullo) - mely hazánkban a legnagyobb cserebogárfaj - 4 év alatt éri el a kifejlett állapotot, míg a zöld cserebogár (Anomala vitis) csak egy évig fejlődik. A májusi cserebogárral nagyjából egyszerre repül ki az áprilisi cserebogár (Rhizotrogus aequinoctialis) is, ám ez kisebb méretű, és színe inkább vöröses.