Áttörő eredmény a leukémia őssejtkezelésében

Vágólapra másolva!
Egy amerikai rákkutató csoport nemcsak a köldökzsinórvér őssejtjeinek sikeres felszaporítását oldotta meg, hanem az orvostudomány történetében először egy első fázisú klinikai vizsgálatban már leukémiás betegekbe is átültette az így nyert sejteket. A betegek nagyobb része a kezelést követően tünetmentes maradt. Dr. Sarkadi Balázs kutatóorvos szerint igen jelentős eredményről beszélhetünk, hiszen így például a nagyobb súlyú leukémiás felnőttek kezelésében is alkalmazhatóvá válnának a köldökvér őssejtjei. A csontvelői őssejtátültetéshez képest hatalmas előny, hogy a köldökvér esetében csak kevésbé szigorú immunegyezésnek kell teljesülnie.
Vágólapra másolva!

Jó ideje ismert, hogy nemcsak az embrionális, hanem a felnőtt szervezet is tartalmaz őssejteket: ezeket először a csontvelőben találták meg. A felnőtt vagy más néven szöveti őssejtek egy másik, speciális előfordulási helye a köldökzsinórvér. A köldökzsinórvér-őssejtek nagy előnye a legtöbb más felnőtt őssejttel szemben, hogy sokkal egyszerűbb őket begyűjteni és elkülöníteni, ráadásul a folyamat nem jelent beavatkozást magába a szervezetbe. További pozitívum, hogy a köldökzsinórvér-őssejtek kinyerését nem övezik olyan etikai aggályok, amilyenek az embrionális őssejteknél jellemzőek. Mindezek miatt a jövő gyógyászatának alapvető bázisát jelenthetik, de az őssejtátültetés forrásaként már ma is egyre szélesebb körben alkalmazzák őket, főleg különböző vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.

Ilyen betegség a fehérvérűség (leukémia) is, amely a csontvelő vérképző sejtjeinek szabályozás alól kiszabadult, korlátlan felszaporodásának eredménye. Az akut leukémia kezelésére - az összes leukémiás sejt elpusztítása érdekében - az egész testre kiterjedő sugárterápiát vagy a magas, közel mérgező dózisban adagolt kemoterápiás szereket alkalmazzák. A kétféle kezelés valamelyikét követően csontvelő-átültetéssel, vagy az imént már említett köldökzsinórvér-őssejtek adásával próbálják meg helyreállítani a vérképzést. Sajnos mindkét módszerrel adódnak problémák: az első esetben gondot jelenthet, hogy az idegen embertől származó csontvelőt nem feltétlenül fogadja be a beteg szervezete, az őssejteknél pedig hátrány, hogy a köldökzsinórvérből csak viszonylag kis mennyiségben nyerhetőek ki a vérképző sejtek. A legújabb kutatások célja éppen ennek a hátránynak az eltüntetése: a köldökzsinórvér-őssejteknek immunológiailag kevésbé szigorú egyezési követelményeknek kell megfelelniük, így a csontvelői őssejteknél előnyösebbek lehetnének a vérképző- és immunrendszeri betegségek kezelésében.

A Seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ kutatói a Nature Medicine-ben megjelent tanulmányukban valódi áttörésként értékelhető eredményekről számoltak be ezen a területen. Sikeresen megnövelték a köldökzsinórvérből kinyert őssejtek számát, amihez az őssejtek egyik molekuláris jelátviteli útvonalát kellett aktiválni. Erre a módszerre azért lenne általánosan is szükség, mert a jelenleg használt hagyományos köldökvérben a teljes őssejtszám általában nem éri el a testsúlykilogrammonként vett 200 000-et. A levett köldökvér őssejttartalmával egy körülbelül 40 kilogramm tömegű ember csontvelőjét lehet újraépíteni, ami átlagosan egy 12 éves gyermeknek felel meg. Egy csontvelő-átültetéssel ezzel szemben ennek nagyjából a tízszerese kerül be a betegek szervezetébe, így a vérképzőszervi betegségek kezelésében egyelőre ez az általánosan használt eljárás.

Sikeres szaporítás

A felszaporított köldökvér mintáiban a kutatók 164-szeres emelkedést mértek a vérképző őssejtek egyik típusának (CD34+) mennyiségében, ami körülbelül hatmillió ilyen őssejtet eredményezett testsúlykilogrammonként. Ez nagyságrendileg már ugyanaz a mennyiség, mint amennyi egy csontvelő-átültetéssel juttatható a páciensek testébe. A módszert a szintén itt dolgozó Irwin Bernstein és munkatársai fejlesztették ki, az első eredményeket pedig még 2000-ben publikálták, ugyancsak a Nature Medicine hasábjain. Egy évtizedre volt azonban szükség ahhoz, hogy a laborban elért eredményeket a klinikai gyakorlatba is sikerüljön átültetni.

Ez utóbbi volt az igazi újdonság, hiszen a megsokszorozott mennyiségű őssejtet tartalmazó köldökvért leukémiásoknál még sosem próbálták ki a klinikai gyakorlatban. A módosított köldökzsinórvért tartósan fennálló leukémiában szenvedő, 3 és 43 év közötti betegek szervezetébe juttatták be. A jelenleg az első fázisában tartó klinikai próbában tíz páciens vett részt: minden beteg kétféle köldökzsinórvért is kapott, egy egységet az őssejtszámnövelésen át nem esett fajtából, egyet pedig a felszaporított sejtszámú, módosított típusból. A cél annak megítélése volt, hogy a felszaporított sejtek használata biztonságos-e, emellett arra is kíváncsiak voltak, hogy a bevitt őssejtek mennyi idő alatt képesek regenerálni a vérképző rendszert.

Áttörésként értékelhető eredmények

Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a felszaporított őssejtekből átlagosan 14 nap alatt kezdenek kialakulni az új vérsejtek, szemben a hagyományos köldökzsinórvérrel, ahol ugyanehhez nagyjából 4 hétre van szükség. Ez azért fontos, mert minél hosszabb időt vesz igénybe a vérképzés beindulása, annál nagyobb eséllyel alakulhatnak ki életveszélyes fertőzések a legyengült immunrendszerű betegekben a beültetést követően. Ennek oka, hogy az erős kemo- vagy sugárterápia után a betegek gyakorlatilag egyáltalán nem rendelkeznek fehérvérsejtekkel. A vizsgálat végeztével tízből hét páciensnél egyáltalán nem mutatkoztak a leukémia tünetei, és a vérképző őssejtek szervezetben maradásával kapcsolatban sem merültek fel problémák. A kutatók azt is megállapították, hogy a transzplantáció után újonnan képződött fehérvérsejtek nagyobb része abból a köldökvérből származott, amelyben a felszaporított őssejtek voltak - olvasható az EurekAlert beszámolójában.

Ez egy igen nagy áttörés, ami jelentősen megnöveli a köldökzsinórvér-őssejtek felhasználhatóságát a jelenleg is számos beteg életét megmentő csontvelő-átültetés mellett - mondta az [origo]-nak Dr. Sarkadi Balázs, nemzetközi szinten is elismert kutatóorvos. "A köldökzsinórvér-őssejteket már ma is széles körben használják a vérképző szervek betegségeinek - például leukémia és immunhiány - gyógyításában. Az új technológia megoldja azt a problémát, hogy a nagyobb súlyú felnőttek kezeléséhez gyakran nem volt elég őssejt a köldökzsinórvér-preparátumban. Ha ez a módszer hatékonynak és veszélytelennek bizonyul, az széles körben alkalmazhatóvá teszi majd az ilyen őssejt-készítményeket. A vizsgálat eredményei még jobban hangsúlyozzák a közösségi köldökzsinórvér-őssejtbankok fontosságát, hiszen a csontvelő átültetése helyett ezentúl ezek biztosíthatják a megfelelő őssejteket."

Forrás: Getty Images

Egyéb vizsgálatok

"A sejtszámok problémáját a közelmúltban több munkacsoport is megpróbálta megoldani, sikeresen. A fővárosi Szent László Kórházban is zajlik ezzel kapcsolatban egy nemzetközi vizsgálat, amely a mesterségesen felszaporított őssejtekkel végzett köldökvér őssejttranszplantációra irányul" - mondta az [origo] kérdésére Dr. Kriván Gergely, a Szent László Kórház Gyermekhematológiai és Őssejttranszplantációs Osztályának vezető főrovosa. A magyarországi vizsgálat vezetője Prof. Dr. Masszi Tamás, a Hematológiai és Őssejttranszplantációs Osztály vezetője, Dr. Kriván Gergely pedig vizsgálóként vesz rész a kutatásban.

A beadott sejtszám növelésére és az őssejt-átültetés felnőttekben történő alkalmazásának elősegítésére számos nemzetközi próbálkozás történt. Az egyik lehetőség a köldökvér-őssejtek élő szervezeten kívüli tenyésztése: a felmerült problémák áthidalását követően két kisebb vizsgálattal sikerült igazolni, hogy a köldökzsinórvér őssejtjeinek tenyésztésével nagyszámú vérképző elődsejt nyerhető, és az élő szervezeten kívül felszaporított őssejtek alkalmazása biztonságos - írja Dr. Kriván Gergely legújabb összefoglaló tanulmánya, amely a Focus Medcinae című, hazai orvosi szakfolyóiratban fog megjelenni.

A leukámia kezelése

A leukémiás megbetegedések korszerű kezelésében jelenleg öt fő terápiás módot alkalmaznak: ez lehet kemo- vagy sugárterápia, csontvelő-transzplantáció, biológiai terápia és úgynevezett támogató kezelés (utóbbiban időszakosan teljes vérátömlesztést végeznek, emellett vérlemezkéket, antibiotikumokat és a vérképzést serkentő anyagokat is adnak a betegnek). A kezelésmód megválasztását egyaránt befolyásolja a leukémia típusa, a leukémiás sejtek sajátosságai, a betegség kiterjedése, a beteg általános egészségi állapota, kora és természetesen a betegséggel kapcsolatban jelentkező tünetek is - írja a Daganatok.hu. Az alkalmazandó kezelési módszer így tulajdonképpen egyénre szabottan történik: a cél a betegség teljes visszafejlődésének és a normális csontvelőműködésnek a helyreállítása. Az országban jelenleg öt helyen működik őssejt-transzplantációs centrum, és az eljárások az Országos Egészségügyi Pénztár által finanszírozottak. Az OEP [origo]-nak adott tájékoztatása szerint 2009-ben 332 csontvelői őssejt-transzplantációt finanszírozott az egészségbiztosító, a kezelések között azonban tavaly nem szerepeltek köldökzsinórvérből vett őssejtekkel végzett beavatkozások.

A köldökzsinórvér-őssejtek multipotensek, vagyis fejlődésük során a vérben előforduló összes sejttípussá képesek átalakulni. A vérképzőszervi betegségek kezelésében a csontvelőből vett őssejtekhez képest az az egyik fő előnyük, hogy nem szükséges a donor és a fogadó szervezete közti teljes antigénegyezés (egész pontosan az úgynevezett humán leukocita antigéneknek - HLA - kell egyezniük). A megfelelő antigénegyezés hiánya az oka annak, hogy az őssejtátültetést igénylő betegek körülbelül 30%-ának nem találnak megfelelő donort.

A köldökzsinórvér a születést követően levehető a gyermektől, ami nem jár kockázattal sem az anya, sem a gyermek részére. A köldökvér ezt követően lefagyasztható és eltárolható egészen addig, amíg esetleg szükség nem lesz rá. Az eddigi tárolási rekord 19 év, ennek alapján vállalják jelenleg a cégek a 20 év tárolást, de valószínű, hogy az őssejtek sokkal tovább is működőképesek maradnak. Mivel ez a lehetőség nem túl régóta elérhető, jelenleg még döntően az idegen eredetű és nem a saját vérképző őssejtekkel végzik például a vérképzőrendszert érintő súlyosabb betegségek kezelését (erről részletesebben itt olvashat: A köldökzsinórvérből származó őssejtek klinikai jelentősége).

Ha a felszaporítás módszere is széles körben elérhetővé válna, az az eddigi - meglehetősen alacsony - testsúlykorlátot is feljebb tolhatná. A szaporítással ezen kívül a beültetést követő korai halál kockázata is csökkenthető lenne, ami nagyobb eséllyel fordul elő a kisebb őssejtszámmal jellemezhető köldökvért kapó betegeknél. Mivel a Nature Medicine tanulmányában ismertetett klinikai vizsgálat is még csak az első fázisában tart, további kutatásokra lesz szükség a felszaporított őssejtekkel végzett transzplantáció valódi hatékonyságának megállapításához.