A panelházak állva maradnának

Mi történne, ha Budapestet egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés érné? Haitin most láttuk egy ilyen katasztrófa következményeit, a budapesti forgatókönyv felvázolásához pedig óvatos becsléseket kaptunk földrengéskutatóktól, amelynek alapján képeket is készítettünk. Budapesten bizonyos szempontból még rosszabb lenne a helyzet, mint Haitin, mert itt egy bonyolultabb infrastruktúrájú, zsúfoltabb területet érintene a katasztrófa.

Haiti szigetét január 12-én egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű, mintegy kétszázezer halálos áldozatot követelő földrengés rázta meg. A fővárostól 15 kilométerre, az Enriquillo-Plaintain Garden néven ismert törészónában kipattant földrengés következtében épületek, hidak dőltek össze, utak rongálódtak meg, így mind a főváros, Port-au-Prince, mind a környező települések romokban hevernek. Haiti szigete geológiai értelemben igen aktív, számos törészóna húzódik a területén, így rendszeresen számítani kell kisebb-nagyobb földrengésekre.

Várhatók-e Magyarországon ilyen erejű rengések? A Kárpát-medence és azon belül Magyarország területe az igen alacsony földrengés-kockázatú régiók közé tartozik. Évente valamivel több, mint 100 olyan földrengést észlelnek a szakemberek, amelyeknek a Richter-skálán mért erőssége, azaz magnitúdója 2,5 alatti. Ezeken felül évente átlagosan öt már érezhető, azaz 2,5-3-as magnitúdójú rengést is regisztrálnak.

Forrás: [origo] fotó

Egy elképzelt hetes rengés hatása a földalattiban (fotószimuláció). Nagyobb méretért kattintson a képre!

Jelentősebb károkat okozó, 5,5-6-os magnitúdójú földrengés az eddigi adatok alapján átlagosan 50 évenként fordult elő. Néhány területen, így pl. Komárom, Eger, Mór, Berhida, Kecskemét környékén viszonylag gyakran fordult elő az elmúlt időkben földrengés. Országunkban az eddigi legnagyobb magnitúdójú, 6,3-as földrengés 1763. június 28-án történt Komárom térségében, és komoly épületkárokat, talajfolyósodást okozott.

Földrengés-skálák

A hétköznapi gyakorlatban használt Richter-skála a földrengések mértékét, más néven magnitúdóját adja meg. A magnitúdó értéke elvben lehet akár negatív, illetve igen magas is, a gyakorlatban azonban 0-9 közötti számokkal írhatóak le a földrengések. Ez tehát egy matematikai úton számolható érték, amelynek előnye, hogy összehasonlíthatóvá teszi a földrengéseket. Előfordul azonban, hogy kézzelfoghatóbb információt ad az, ha a földrengés külső (emberekre, emberi építményekre gyakorolt) hatásai alapján állítunk fel skálát. Ez utóbbi az ún. Mercalli-Cancani-Sieberg-féle intenzitásskála, amely 12 fokozatú.

A Richter-skála szerinti 1-2-es magnitúdójú rengéseket csak szeizmográffal lehet érzékelni, míg a 3-4-es hatására már a csillárok megmozdulnak, kisebb károk keletkezhetnek. Az 5-6-os magnitúdójú rengés már erősen érezhető, a falak is megrepedhetnek, a 7-8-as rengés már igen súlyos károkat tud okozni: házak, hidak omolhatnak össze, az utak deformálódhatnak, amint az megtörtént Haitin is. Évente körülbelül 10 ilyen rengés történik a világon. Ez az érték a Mercalli-Cancani-Sieberg-féle skálán körülbelül a 9-es fokozatnak felel meg, amely a "romboló" jelzőt kapta.

Forrás: [origo] fotó

Egy elképzelt hetes rengés hatása a belvárosi Síp utcában (fotószimuláció). Nagyobb méretért kattintson a képre!

Budapesten és szűk környezetében a földrengés-aktivitás igen alacsony. Ha azonban mégis előfordulna magas fokozatú rengés, az igen jelentős károkat okozhatna, hiszen egyrészről nem vagyunk rá fölkészülve (sem emberi, sem építőipari szempontból), másrészről pedig a főváros alatt több helyütt olyan rosszul kötött üledékes kőzet (agyag, márga stb.) található, ami ilyen esetekben könnyen megmozdul, csúszásnak indul.

A kérdésre, hogy mi történne, ha Budapestet egy a Richter-skála szerinti 7-es erősségű földrengés érné, az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézet kutatói próbáltak becsléseket adni lapunknak, hangsúlyozva, hogy erre szerencsére nincs tapasztalat, tehát valóban csak durva becslésekről lehet szó.

Forrás: [origo] fotó

Egy elképzelt hetes rengés hatása a Keleti pályaudvaron (fotószimuláció). Nagyobb méretért kattintson a képre!

A kutatók szerint a belső kerületek elég nagy bajban lennének. Itt az épületek nagy része a millennium idejére épült meg, és ezek zöme nem élne túl egy haiti erősségű rengést. Néhány műemlék épület, amelyet modern technológiával az elmúlt években újítottak fel, talán átvészelné az eseményt (például a Kálvin téri templom).

A legtöbb templom tornyai és kupolái azonban valószínűleg leomlanának, de a Parlamenté valószínűleg állva maradna annak köszönhetően, hogy könnyű acélszerkezettel épült (a tornyok és díszek elpusztulnának). A külső kerületekben lévő panelházak dobozos szerkezetük miatt valószínűleg állva maradnának.

Forrás: [origo] fotó

Egy elképzelt hetes rengés hatása a gazdagréti lakótelepen (fotószimuláció). Nagyobb méretért kattintson a képre!

A közműhálózat nagy része Budapesten is tönkremenne. Főleg az öreg közművek, öntöttvas víznyomócsövek és öreg gázcsövek sérülése jelentené a nagy problémát. Emiatt sok helyen tűzvész törne ki: a törött gázcsövekből kiszabaduló gázt meggyújtanák a leszakadó elektromos vezetékekből kipattanó szikrák, ahogyan az nagy földrengéseknél gyakori. Budapesten ebből a szempontból még rosszabb lenne a helyzet, mint Haitin, mert itt egy bonyolultabb infrastruktúrájú, zsúfoltabb területet érintene a katasztrófa.

A szakemberek szerint azonban valóban nagyon kicsi, szinte elhanyagolható annak a veszélye, hogy 6-osnál erősebb földrengés következzen be a Kárpát-medencében. A 4-nél erősebb rengésekre jellemző, hogy maradandó károkat okozhatnak az épületekben, de persze ez függ a rengés központjának mélységétől (hipocentrum) és hogy ennek a felszínre vetített pontja (epicentrum) milyen messze van a lakott területtől.
Sokan mondják, hogy jó hely a Kárpát-medence, és a természeti katasztrófák szempontjából valóban így van: nincsenek működő tűzhányók, csekély a nagyobb földrengések veszélye, szökőártól (cunami) nem kell tartanunk, és - legalábbis egyelőre - a trópusi ciklonok is elkerülnek bennünket.

Nincs hazai építési tapasztalat

Az Európai Unióban érvényben van egy egységes szabvány (Eurocode 8), amely előírja, hogy milyen terheléseket kell fajtánként kibírniuk az épületeknek. Ezt minden ország saját geológiai és szeizmológiai sajátosságai szerint kiegészíti egy nemzeti melléklettel. Ez kötelezően érvényes minden új építésű épületre (kivéve a nagy veszélyességű építmények, atomerőművek, gátak stb., mert rájuk külön előírás vonatkozik). Magyarország idén tavasszal áll át erre a szabványra. A Magyar Betonelemgyártó Szövetség honlapján korábban (2008 májusában) olvasható vélemény szerint a Magyarországra megadott veszélyességi értékek eltúlzottak voltak. Azóta - főleg a statikustársadalom nyomására - a nemzeti mellékletben (NAD) egy csökkentő tényezőt iktattak be. Így jelenleg a forrásban is említett 1,0-0,8-0,6-os zónák szerepelnek a szabvány magyar kiadásában. A http://www.agt.bme.hu/volgyesi/mszeizmo/dulacska.pdf címen található dokumentum 3. oldalának 5. sorában hivatkozik a szerző erre a dokumentumra, a zónákat is megemlítve.

Magyarországon probléma a földrengésveszélyre tervezés majdnem teljes hiánya: az egyetemeken, főiskolákon még jelenleg sem tanítják a földrengésveszélyre méretezést, tervezést.

Forrás: [origo] fotó

Egy elképzelt hetes rengés hatása a Budavári Palotára és a Lánchídra. Nagyobb méretért kattintson a képre!