Galaxist bombáz egy kvazár

Első alkalommal azonosítottak egy olyan szupernagytömegű fekete lyukat, amelyet nem vesz körbe galaxis. A fekete lyuk heves anyagsugárral bombáz egy közeli csillagvárost, és az emiatt keletkező csillagokat később maga köré gyűtjtheti.

Régi kérdés, hogy vajon a szupernagytömegű (a Napnál néhány milliószor nagyobb tömegű) fekete lyukak jöttek-e létre elsőként, amelyek aztán csillagokból álló galaxist "gyűjtöttek" maguk köré, avagy fordítva történt, és a nagyobb galaxisok centrumában fokozatosan alakultak ki a "feketelyuk-szörnyek".

David Elbaz (European Southern Observatory, ESO) és kollégái olyan érdekes objektumot találtak, amely segíthet ennek eldöntésében. Az ESO óriástávcsöveivel a HE0450-2958 jelű objektumot vizsgálták, amely a Földtől közel 5 milliárd fényév távolságban található. A megfigyeléseket a Hubble-űrtávcső és további teleszkópok méréseivel egészítették ki.

A kérdéses objektum egy kvazár (lásd a keretes írást), amelynél nem sikerült a befogadó galaxist azonosítani. Sok más esetben akadtak már galaxisokra kvazárok körül. Ezekben az esetekben a kvazár centrumában található szupernagytömegű fekete lyuk okozza a galaxis heves aktivitását.

Hosszú ideig azt gondolták, hogy átlátszatlan porfelhők takarják a HE0450-2958 körüli galaxis csillagait - azonban az infravörös hullámhosszakon most végzett megfigyelések rámutattak: nincs poranyag a kérdéses irányban.

Ellenben felfedeztek a fekete lyukhoz közeli galaxist, amelyben rendkívül intenzív csillagkeletkezés zajlik. Az objektumban temérdek újszülött csillag található, és a becslések alapján évente közel 350 új égitest keletkezik benne. A csillagkeletkezés intenzitása nagyságrendileg százszorosa saját galaxisunkban, a Tejútrendszerben jellemzőnek.

Kvazár

Csillagszerű (azaz kvázisztelláris) rádióforrás. A kvazárok általában nagy vöröseltolódású, távoli galaxisok aktív magjai, amelyek az Ősrobbanás után 2-3 milliárd évvel voltak a leggyakoribbak. Energiakibocsátásuk erősen változik, általában körülbelül tízezerszerese a Tejútrendszerének, és főként nagyenergiájú sugárzásból áll. Az aktivitást egy óriási tömegű központi fekete lyuk hozza létre, amelybe környezetéből anyag áramlik egy ún. tömegbefogási (akkréciós) korongon keresztül. Amikor egy kvazárnál a heves folyamatok alábbhagynak, aktivitása megszűnik, és "normális" galaxismag lesz belőle (forrás: Csillagászati Tudásbázis)

A helyzet érdekessége, hogy a kvazárból kiinduló anyagsugár eltalálja a csillagvárost, és az így "becsapódó" anyag gerjesztheti a csillagkeletkezést. A mérések alapján az objektumok hasonló sebességgel haladnak, és az egymástól mért kis távolságuk (22 ezer fényév) alapján idővel össze is olvadhatnak. Ennek révén a "csupasz kvazár" csillagokra tesz szert, és idővel fokozatosan egy galaxist "növeszthet" maga köré.

Fantáziarajz a kvazárról (balra), amelynek anyagsugara eltalálja a közeli galaxist (jobbra), és csillagkeletkezést generál benne (ESO)

A megfigyelés tehát annak az elgondolásnak kedvez, amely szerint a szupernagytömegű fekete lyukak keletkeztek elsőként, majd a környezetükkel kölcsönhatva gyűjtötték maguk köré a leendő galaxis anyagát. A fenti forgatókönyv biztos alátámasztásához azonban további megfigyelések szükségesek.

http://videa.hu/flvplayer.swf?v=TMgzRHeRhK5NEPfE

Animáció a két objektum kölcsönhatásáról (ESO)