Olvadnak az éghajlat őrszemei az Andokban

Vágólapra másolva!
A trópusi Andok gleccserei, amelyek mintegy előretolt őrszemként jelzik az éghajlat alakulását, 30 év alatt elvesztették kiterjedésük 30-100 százalékát, és ez a folyamat kiszámíthatatlan hatást gyakorol a térség vízkészletére.
Vágólapra másolva!

Az Andok központi részén lévő, a világon legjelentősebbnek számító, 1970-ben még több mint 2000 négyzetkilométeres trópusi jégvilág több jégára már nem létezik.

Peruban a 4860 méter magasan lévő Broggi-gleccser már 2005-ben eltűnt, az 5250 méter tengerszint feletti magasságon húzódó Quilca-jégár tavaly jutott erre a sorsra. A Pastoruri hasonló magasságban már tömegének 40 százalékát elvesztette, és 10 éven belül végleg elolvadhat. Bolíviában 15 éve még síeltek a legmagasabban fekvő sípályán (5395 méter), a Chacaltaya-gleccseren, azonban az idei nyárra gyakorlatilag elovadt.

Az egyes országok külön-külön is készítenek felméréseket, de Bernard Francou francia glaciológus szerint, aki a Peru, Bolívia, Ecuador és Kolumbia valamennyi jégfolyamának sorsát tanulmányozza, általánosságban elmondható, hogy az Andok gleccserei kiterjedésük 30-100 százalékát elvesztették.

A perui vízügyi hatóság jelentése szerint a gleccservidék központját alkotó perui Fehér-Kordillerák - ahol mintegy harminc 6000 méter feletti csúcs található - 33 év alatt jégtömege 27 százalékát vesztette el. A helyzet iróniája, hogy míg három évtizede 722 gleccsert számoltak össze a Limától mintegy 400 kilométerre északra lévő térségben, ma 755 a számuk - ugyanis egyre több darabra szakadnak az olvadás következtében.

"A mérések azt mutatják, hogy az Andok gleccserei évi átlagban egy méterrel vékonyodnak" - fejtette ki Bernard Francou egy Limában rendezett tudományos tanácskozáson tíz ország szakértői előtt. A tudósok szerint ez a térség a világ időjárásának egyik kulcsa, több okból is. Az első az, hogy a hegyek fontos gátat képeznek az általában a Csendes-óceán nyugati részéről érkező légáramlatok útjában. Nem kevésbé jelentős azonban az, hogy az itteni jégárak magasságukat és elhelyezkedésüket tekintve egyedülálló jelzői az éghajlat és a felmelegedés alakulásának. Őrszemek a magasban, gyors elolvadásuk vészjelzés lehet - mondja Francou. Márpedig a mérések azt mutatják, hogy 4000 méter fölött erősebb lesz a felmelegedés.

Forrás: elcartero-piura
Forrás: elcartero-piura

A Pastoruri-gleccser kiterjedésének csökkenése

Ezeknek a "magashegyi víztornyoknak" az olvadása azonban nem jelenti azt, hogy mindenki számára és azonnali veszélyt jelentenek. A városok vízellátásában a gleccservíz szerepe különböző mértékű: Quito esetében például 5 százalék, La Paz esetében azonban már 15.

A gleccserek alkotta természetes víztartalékokat idővel pótolni kell mesterséges tárolókkal. Márpedig nagy gátakat építeni korántsem egyszerű feladat egy olyan hegyvidéken, amely évi 5-6 millimétert is "nő". Ezzel ráadásul erős szeizmikus mozgások párosulnak.