Százezer mesterséges fából álló erdőt terveznek

Vágólapra másolva!
A légköri szén-dioxid leválasztásával és elhelyezésével foglalkozó technológiák fejlesztésében élen járó Nagy-Britanniában újabb jelentés látott napvilágot a témában. Az egyik legnagyobb brit technológiai intézet mérnökei szerint, ha most nekilátunk, 10-20 éven belül már állhatna is az a 100 ezer mesterséges fából álló "erdő", amellyel megoldódhatna bolygónk egyik legfenyegetőbb problémája, a légköri szén-dioxid felhalmozódása. A mesterséges fák telepítése csak egyik eleme a földi légkör szénmentesítésére készített, 100 évre szóló tervüknek.
Vágólapra másolva!

Az angliai Institution of Mechanical Engineers szakemberei új jelentésükben leszögezik: anélkül, hogy mesterséges eszközökkel fognánk neki a légköri szén-dioxid-szint növekedésének megállításához, nincs esélyünk a globális fölmelegedés megállítására.

Az ún. geoengineering ("bolygómérnökség") területén három ténylegesen megvalósítható megoldást emelnek ki tanulmányukban, amelyek önmagukban ugyan nem érhetnek célt, de a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésével együtt már hatásosak lehetnek. Rövid távú megoldások ezek, amelyekkel időt nyerhetünk, de hosszú távon elengedhetetlenül szükséges, hogy csökkentsük szén-dioxid-kibocsátásunkat - mutatnak rá a szerzők.

A geoengineering alapvetően kétféle utat kínál a légkörben felhalmozódó szén-dioxid problémájára. Az egyik során növelnék az aldebót, bolygónk felszínének azt a képességét, amellyel az ide érkező elektromágneses sugarakat veri vissza. A geoengineering másik típusa olyan megoldásokat keres, amelyekkel a légkörből ki lehet vonni és meg lehet kötni a szén-dioxidot. A kutatócsoport jelentésében több száz lehetséges megoldás közül választott ki hármat, amelyek meglátásuk szerint a jelen technológiai felkészültséggel könnyen megvalósíthatók és önmagukban nem járnak számottevő szén-dioxid-kibocsátással. E három megoldás között talán a legérdekesebb a mesterséges fák telepítése (a jelentés további felvetéseivel később részletes cikkben számolunk be rovatunkban.)

Mesterséges fák

Egy mesterséges fa körülbelül akkora, mint egy teherhajó-konténer, és hozzávetőlegesen több ezerszer annyi szén-dioxidot képes kivonni a légkörből, mint ugyanennyi valóságos fa. A "fák" egy szűrőn keresztül ejtik csapdába a szén-dioxidot, amelyet ezután elraktároznának - e technológia (Carbon Capture ang Storage, CCS) terén a jelentés a szén-dioxid-raktározás technológiájának fejlesztését tartja szükségesnek.

A mesterséges fák prototípusai már el is készültek, és a tervezés egyéb tekintetben is jó úton halad. Viszonylag rövid időn belül sor kerülhet a tömeges gyártásra és telepítésre - nyilatkozta a BBC-nek Dr. Tim Fox, a jelentés vezető szerzője. A jelentés készítői szerint további kutatások szükségesek a területen, és arra szólították föl a brit kormányt, hogy 10 millió fonttal támogassa a geoengineering hatékonyságának, veszélyeinek és költségeinek vizsgálatát.

Szén-dioxid a mélybe

Amerikai geológusok szerint 150 évnyi globális szén-dioxid-kibocsátásnak megfelelő gázt lehetne biztonságosan tárolni a kőzetekben, és elméletileg még többet a tengerek mélyén. A tenger mélyébe juttatott, gáz vagy folyadék halmazállapotú szén-dioxidot a nagy nyomás és az áramlatok a mélyben tartanák, a számítások szerint kb. 20% térne csak vissza a légkörbe 300 éven belül. A technológiának - még nem ismert veszélyei miatt - vannak azonban ellenzői. Húsz éve Kamerunban a Nyos-tóból hatalmas széndioxid-buborék tört fel, 1800 ember fulladt meg a gázfelhőben. A szén-dioxid vízbe temetése pedig hosszú távon savasabbá teszi az óceánok mélyét, aminek a tengeri életre gyakorolt hatása felbecsülhetetlen.