Dreamliner gondok - komoly strukturális problémákkal küzd a Boeing új utasszállítója

Vágólapra másolva!
Miközben a tőzsdén az amerikai repülőgépgyártó óriás, a Boeing részvényei zuhanórepülésbe kezdtek, a mérnökök lázasan igyekeznek megoldást találni az egyelőre prototípus állapotban megrekedt 787 Dreamliner utasszállító váratlanul jelentkező strukturális gondjaira. Összeállításunkban a forradalmian újnak tekinthető konstrukció körül az elmúlt két hónapban kiderült problémákról nyújtunk áttekintést az eddig nyilvánosságra került információk alapján.
Vágólapra másolva!

Előzmények

A Boeing koncepciójának lényege az volt, hogy nem méretben veszi fel a versenyt az európai Airbus minden eddiginél több utas szállítására képes üdvöskéjével, a monumentális A380-assal, hanem egy jelentős technológiai ugrással költséghatékonyabb, de kisebb utasszállítót hoz létre. A kéthajtóműves, szélestörzsű 787 Dreamliner sárkányszerkezetének jelentős részét éppen ezért kompozit anyagokból építették meg, így csökkent a gép tömege, és ezáltal az üzemanyag fogyasztása is, miközben a hatótávolság pedig emelkedett. Igaz ehhez új, korszerűbb, kellően nagy teljesítményű, ugyanakkor takarékos hajtóművekre is szükség van.

A technológiai lépéselőny kiharcolása azonban nem várt műszaki akadályokba ütközött, legalábbis erre enged következtetni az a tény, hogy a prototípus eredetileg 2006-ra tervezett első repülésé folyamatosan halasztgatták, végül 2009 második negyedévére ígérték be végleg. Az egyre türelmetlenebb megrendelők megnyugtatására tervezett szűzfelszállás azonban váratlanul ismét elmaradt, sőt a Boeing megdöbbentő bejelentést volt kénytelen 2009. június 23-án tenni, miszerint a gép komoly strukturális problémákkal küzd, ezek megoldását megkezdték, de újabb időpontot nem tudnak mondani arra, mikor emelkedhet végre a levegőbe a 787-es.

Újabb műszaki gondok

A cég legutóbbi bejelentése szerint a gép sárkányszerkezetének borításán mikroszkopikus méretű gyűrődéseket találtak, amelyek egyértelműen a kompozit anyagokból készült részegységek körül keletkeztek. Mivel a gép még fel sem szállt, a gyűrődések a földi strukturális terhelési tesztek (melyeket feltöltött üzemanyagtartályokkal, repülésre kész állapotban hajtottak végre) során keletkezhettek. A problémás gyűrődések és repedések ráadásul az egyik legkényesebb területen, a törzs és a szárnyak csatlakozásánál jöttek létre. Ezt a részt a Boeing egyik régi beszállítójának számító olasz Alenia Aeronautica üzemében építik.

ForrA!s: Boeing

A helyzet komolyságát mutatja, hogy a Boeing már 2009. június 23-án kérte a szóban forgó szekció gyártásának felfüggesztését, hogy feleslegesen ne gyártsanak méregdrága részegységeket. Az eddigi információk szerint újabb kompozit rétegeket vinnének fel a kérdéses felületre, hogy megerősítsék. Az olaszok által gyártott törzsrészhez csatlakozó több másik részegységet Japánban állítanak elő, egyes információk szerint ezeket is vizsgálják.

Spórolnak a festéken

Miközben a típussal kapcsolatban egyre-másra látnak napvilágot a problémákról szóló hírek, a designerek egy új festési variációval igyekeznek pozitív képet alkotni a Dreamlinerről. Az ötödik számú, repülési tesztekre szánt prototípust ugyanis új festéssel látták el. Az eddiginél lényegesen puritánabb színezés állítólag jelentős megtakarítást eredményez, ezzel is csökkentve a költségeket. A tervek szerint a többi prototípus is megkapja ezt az egyszerű, fehér-kék színkombinációt, kivéve azt a példányt, amely a japán ANA légitársaság színeiben pompázva várja sorsa jobbra fordulását.


A megoldást egy javítócsomag jelentheti, melyen dolgoznak a mérnökök. A helyzet azonban nem ennyire egyszerű, hiszen át kell vizsgálni a teljes konstrukciót, hogy kiderüljön, hol lehetnek hasonló, gyenge pontok. Ez önmagában is rendkívül időigényes folyamat, ráadásul a javítások elkészülte után ismét el kell majd végezni a földi tesztek egy részét. Az sem mellékes tényező, hogy a gyártósoron már közel tucatnyi, különböző építési fázisban lévő gép sorakozik, a teljesen befejezett prototípusokról nem is beszélve, ezeket most mind át kell vizsgálni és szükség esetén módosítani. Nem túlzás tehát óvatosságról és pesszimista hangulatról beszélni, az pedig különösen aggasztó a Boeing gazdasági szakemberei számára, hogy a már most is jelentős csúszásban lévő program esetleg további, egyelőre nem ismert késedelmet szenvedhet, ez pedig kihatással lehet a cég pénzügyi helyzetére is.

ForrA!s: Boeing

A gyártósoron már sorakoznak a félig kész 787-esek, ezek javítását is el kell majd végezni

A strukturális problémák felismerése után nyilvánvaló volt, hogy a prototípus első repülését el kellett halasztani, hiszen szélsőséges esetben akár a gép elvesztésével is járhat a kellően ki nem vizsgált és javított részegységek hibája. Ez pedig a Dreamliner iránti bizalom további megrendülését vonná magával, sőt akár a teljes programot is veszélyeztetné. Egyelőre becslések sincsenek, mikor szállhat végre fel a 787-es első prototípusa. Ezt a sajnálatos tényt "díjazza" is a befektetői bizalom, hiszen nem csak a tőzsdén kezdett hullámvasutazásba a Boeing részvényeinek árfolyama (június elején még 52 dollár körül mozgott az árfolyam, majd a bejelentés után 39-ig is visszaesett, a cikk elkészültének idején 44 körül van), a megrendelő légitársaságok körében is érzékelhető az elbizonytalanodás.

Miközben üzletileg eddig sikeresnek volt tekinthető a Dreamliner program (rajzasztalról megrendeltek több mint 800 gépet), addig a jövőben igen komoly gondokat eredményezhet a gyártó számára. A Boeing és partner vállalatai részéről ugyanis jelentős invesztíciót igényelt a fejlesztés és a gyártás beindítása, miközben a konstrukció sorozatos műszaki problémái a piac elbizonytalanodását vonja magával. A tény ugyanis az, hogy van egy ígéretes típus, amit sok légitársaság meg is rendelt, a gép azonban egyelőre képtelen a levegőbe emelkedni és megkezdeni a végső tesztprogramját, sőt már a földi teszteken is rosszul muzsikál. A globális gazdasági válság miatt ráadásul a jelentős veszteségeket elszenvedő cégek befektetési kedve is csökkent, a recesszió idején ugyanis kevesen engedhetik meg az új, méregdrága, ugyanakkor bizonytalan jövőjű gépek beszerzését. Mindezek következtében, ha nem oldódnak meg gyorsan a műszaki problémák, akkor visszamondások sora jöhet, további részvényárfolyam csökkenéseket generálva.


A légi közlekedési ágazatot az elmúlt időszakban nem csak a 787-essel kapcsolatos negatív hírek sokkolták, hanem az Airbus gépekkel történt balesetek is. Mint ismeretes, az Air France Rióból Párizsba tartó A330-asának máig tisztázatlan okokból történő lezuhanása után a jemeni légitársaság vélhetően rossz műszaki állapotú A310-ese is katasztrófát szenvedett, így az európai gyártó is nehéz hónapokat tudhat maga mögött.

ForrA!s: Boeing

Az ábra a Dreamliner különböző részegységeit előállító vállalatok részesedését mutatja a konstrukció gyártásában

Mindeközben a világméretű gazdasági válság sincs jó hatással az ágazatra, így a légitársaságok nagy része érthetően pesszimista hangulatban várja a fellendülést. A repülőgépgyártók egyelőre jól elvannak ez elmúlt években begyűjtött rengeteg megrendelés teljesítésével, az idei év csökkenő értékesítési számai azonban őket is aggodalommal töltheti el. Ugyanakkor, amint megkezdődik a fellendülés, szükség lesz az új konstrukciókra, pláne ha azt nézzük, hogy a légitársaságok számára nem lesz más lehetőség a talpon maradásra, mint lecserélni régebbi, kevésbé költséghatékony típusaikat új, az utazóközönség számára vonzó és takarékos példányokra.

Kompozitok

A kompozit két vagy több, különböző szerkezetű és tulajdonságú anyag kombinációjából létrehozott, összetett anyag. Általában két anyag "összeházasításával" hozzák létre a mátrix-nak nevezett kompozit alapanyagot, melyet további eltérő anyagokkal erősítenek meg. A repülőiparban egyre több területen alkalmazzák őket, előnyük, hogy általában lényegesen könnyebbek, mint a fémötvözetek és adott esetben szilárdabbak is. A 787-es esetében a tervezők szerint a hagyományos fémötvözetekhez képest a kompozit anyagok széleskörű használatával mintegy 20%-kal csökkentették a konstrukció tömegét. A Dreamliner esetében a most kiderült strukturális problémákat azonban éppen ezek az anyagok okozzák, így az előny ez esetben könnyen lehet, hogy hátránnyá válik.


Temesvári Péter