Repülő lánglovagok

Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is - ahogy beköszönt az északi féltekén a forró nyár - egyre többet hallani a különböző helyeken fellobbanó, óriási károkat okozó, nagy kiterjedésű erdőtüzekről. Európában főleg a mediterrán térségben, míg az Egyesült Államokban leginkább Kalifornia államban, Ausztráliában pedig szinte az egész kontinensen jellemzőek az akár több száz vagy ezer négyzetkilométeres területeken tomboló erdőtüzek. Felderítésük és megfékezésük - főleg a domborzatilag erősen tagolt területeken - nem könnyű feladat, a földi tűzoltóerők támogatására éppen ezért előszeretettel alkalmazzák a speciálisan erre a célra átalakított repülőgépeket és helikoptereket.

Az erdőtüzek kialakulása a száraz, forró éghajlatú területeken szinte elkerülhetetlen. Emberi gondatlanságból, villámcsapás nyomán vagy bármilyen egyéb okból fellobbanhatnak a mindent elemésztő lángok. Amennyiben még idejekorán sikerül felderíteni és lokalizálni a tüzet, akkor jó eséllyel a földi tűzoltóerők is elboldogulnak vele, ha azonban nagy kiterjedésű, nehezen megközelíthető területeken tombol, akkor a leghatékonyabban a légi tűzoltás szállhat szembe vele.

A hegyvidékeken, járművekkel nehezen járható, vízvételezési lehetőségtől távol eső területeken kialakuló erdőtüzek megfékezése igen komoly gondot okoz, így a felderítés és az oltás is megnehezül. Ilyen körülmények között szintén csak a felderítő és tűzoltó repülőgépek, illetve helikopterek bevetése hozhat eredményt.

Felderítés, lokalizálás

A repülőeszközök legelőször akkor kapcsolódhatnak be a kárelhárításba, értékmentésbe, amikor a beérkező jelzések, riasztások alapján a tűzfészkek és a veszélyeztetett terület felderítésére van szükség. A levegőből, felülnézetben - a sűrű füst ellenére - általában gyorsan megállapítható, hogy meddig értek el a lángok, merre terjeszkedhetnek tovább (hol vannak éghető részek, erdők, száraz növényzettel borított mezők), illetve a legfontosabb, hogy lakott települést, emberi életet veszélyeztet-e a kialakult tűz. A hatékony védekezés szempontjából lényeges kérdés az is, hol lehet megállítani a tovaterjedő lángokat, illetve szükséges-e megkezdeni az evakuálást egy adott területről. A repülőgépek és helikopterek gyorsan képesek ezekre a kérdésekre választ adó adatok begyűjtésére és továbbítására, valamint a folyamatos felügyelet fenntartására, a mentési műveletek koordinálására.

A szélsőséges időjárás miatt világszerte megszaporodtak az erdő- és bozóttüzek. Hatalmas erdőtüzek lobbantak föl például július végén Alaszka számos pontján (a fenti műholdfelvétel augusztus 2-án készült). Az augusztus elejei jelentések szerint ebben az évben már 483 helyen égett a tűz, a kár 2,4 millió hektár területet érint

A feladat végrehajtására az erdőtüzek által veszélyeztetett országokban napjainkban már speciális eszközökkel felszerelt gépek állnak riadókészültségben. A felderítés megkönnyítése érdekében hőkamerák, infravörös szenzorok (segítségükkel behatárolható, hol vannak már átforrósodott részek, esetleg lappangó tűzfészkek), légi lézerszkennerek, digitális légifényképező és filmfelvevő rendszerek, a pontos koordináták meghatározására pedig általában GPS-berendezés is van ezeknek a repülőeszközöknek a fedélzetén. A begyűjtött adatokat azonnal, online továbbítják, így a megelőzés és a mentési munkálatok irányítása még sikeresebb lehet.

Tűzvadász a szomszédból

Forrás: diamond-sensing.com

Talán kevesen tudják, hogy a nem elsősorban repülőiparáról híres szomszédos Ausztriában van a székhelye a főleg kisgépek tervezésével és gyártásával foglalkozó Diamond cégnek. Az osztrák vállalat egyik sikertípusa a speciális érzékelőkkel felszerelt Diamond DA42 MPP típusú kétmotoros repülőgép, amely infravörös szenzorai és nagyfelbontású digitális kamerái, valamint korszerű kommunikációs és adatátviteli rendszereinek segítségével igen hatékonyan vethető be például erdőtüzek felderítésére is. A gép már számos alkalommal bizonyította, hogy a nehezen megközelíthető helyen kialakult tűzfészkek felett elrepülve képes felderíteni és pontosan bemérni a veszélyes pontokat, így a földi és a légi tűzoltó erők számára igen hasznos adatokat tud előállítani, gyakorlatilag valós időben.

Égből jövő segítség

A tomboló erdőtüzek megfékezésére már évtizedek óta vetnek be repülőgépeket. A II. világháború után ugyanis számtalan kiszolgált, de üzemképes szállító és bombázógép, vagy éppen hidroplán maradt, melyek hasznosítása a polgári életben nem sokáig váratott magára. Az élelmes vállalkozók és polgári védelmi hatóságok gyorsan kidolgozták a megfelelő átalakítási terveket, így sok, nagy teherbírású repülőgépbe építettek hatalmas tartályokat, melyekben a vizet és az egyéb oltóanyagokat szállíthatták.

Később aztán speciálisan erre a feladatra alkalmas típusokat is létrehoztak, ilyen például a rendkívül elterjedt kanadai gyártmányú CL-215 Scooper. A feladat jellegéből fakadóan a felsőszárnyas kialakítású, minél magasabban elhelyezett hajtóművekkel rendelkező konstrukciók alkalmasak leginkább a légi tűzoltásra. Fontos az is, hogy a sárkányszerkezet, illetve a szárnyak bekötési pontjai kellően erősek legyenek, hiszen a tűz által felforrósított, felfelé áramló meleg légtömegek hatása, illetve a nagy mennyiségű víz szállítása és gyors kiürítése miatti periodikus tömegváltozások rendkívüli módon igénybe veszik a szerkezetet. A hideg víz és a forró levegő miatt a hőingadozás is jelentős, ezért a burkolatoknak is kiemelkedően erősnek, ellenállóaknak kell lenniük.

Az Egyesült Államok légierejének (USAF) egyik C-130 Hercules típusú szállítógépe légi tűzoltási gyakorlat közben

A feltöltés menete többféle lehet, hiszen a repülőtereken szivattyúkkal is "tankolhatnak" normál módon a belsőtartályokba vizet, ugyanakkor a vízre szállva, vagy leereszthető töltőcsövek segítségével a tavak, folyók, de akár a tenger vizéből is pótolhatják a készletet. A helikopterek főleg külső függesztéssel szállíthatnak víztartályokat, de van példa a repülőgépekéhez hasonló belső tartályos megoldásra is.

Vízre szállt lánglovag

A tűzoltó repülőgépek tartályainak gyors feltöltése kulcsfontosságú, hiszen a gépeknek több hullámban kell "támadnia" a tűzfészkeket. A legoptimálisabb, ha a közelben nagyobb vízfelületű tó, vagy nyugodtabb vizű tengerszakasz van, ere ugyanis le tudnak szállni a csónaktestű, de behúzható futóművekkel is ellátott repülőeszközök, mint például a már említett kanadai CL-215, vagy a továbbfejlesztett CL-415. A tartályokba ilyenkor töltőnyílásokon, vagy leereszthető töltőcsöveken áramlik be a víz. Ilyen módon az akár több ezer literes belső tartályok is pillanatok alatt feltölthetőek. A csónaktestű tűzoltógépeket a hosszú tengerpartokkal rendelkező országokban széleskörűen alkalmazzák, Európában Görögország, Franciaország és Horvátország is számos példányt tart rendszerben ezekből a specializált feladatkörű típusokból.

IL-76

Mezőgazdasági repülőgépek és helikopterek is bevethetőek légi tűzoltásra, bár ezek tartályainak kapacitása viszonylag alacsony, így ezeket a víz helyett inkább egyéb oltóanyaggal töltik fel.

Az orosz gyártmányú, Beriev Be-200 típusú, többfeladatú amfíbia akár 12 tonnányi vizet is a fedélzetére vehet

Bevetésen

A magyar utazók legtöbbször Görögországban és Horvátországban találkozhatnak munka közben a légi tűzoltó gépekkel. Mindkét országra jellemző ugyanis, hogy a gyér, száraz növényzettel borított hegyoldalakban felcsapó lángok ellen szinte csak a repülőgépek és helikopterek vethetőek be eredményesen, hiszen a kevés vízvételezési hely és a nehezen megközelíthető területek miatt a földi egységeknek szinte esélye sincs. Az Athén közelében évről-évre óriási károkat okozó erdőtüzek, vagy a gyéren lakott szigeteken tomboló lángok megfékezésére azonnal riadóztatják a főleg CL-215-es vagy CL-415-ös gépekből álló tűzoltó flottát. A gépek általában párosával áttelepülnek a veszélyeztetett hely közelébe, ahol megkezdik a tartályok feltöltését és a felderítéstől kapott információk alapján a tűz oltását. Minél közelebb találnak vízvételezési lehetőséget, annál rövidebb fordulók során "bombázhatják" a lángoló területeket - egy nap akár több tucat fordulót is megtesznek váltott személyzettel. Egy-egy alkalommal több mint 6000 liter vízzel, vagy folyékony oltóanyaggal árasztják el alacsony magasságból a tűzfészkeket. Minél alacsonyabban oldják ki terhüket, annál hatékonyabb a művelet.

Bambi bucket

Hazánkban szerencsére legtöbbször csak a különféle repülőnapokon vagy honvédségi bemutatókon láthatóak időnként a katonai helikopterek a hasuk alá függesztett, légi tűzoltásra szolgáló bambi bucketekkel, amelyek tulajdonképpen egy oldható szájú, nagy befogadóképességű, rugalmas anyagból készült kosarak. A jobb oldali képen a Magyar Honvédség egyik, egyébként elsősorban katonai szállítási és harci feladatokra kialakított Mi-17 Hip típusú forgószárnyasa látható. A helikopter közvetlenül a tűzfészek fölé repülve kioldja a bambi bucketben szállított több köbméternyi vizet. Hazánkban főleg ezzel a módszerrel végzik a légi tűzoltást Mi-8, Mi-17 és Mi-24 típusú katonai helikopterekkel. Amennyiben folytatódik a Magyarországon is tapasztalható éghajlatváltozással összefüggő szárazodás, akkor fel kell készülni az egyre gyakoribbá váló erdőtüzek elleni védekezésre, többek között megfelelő légi felderítő és tűzoltó kapacitás kiépítésével.

Temesvári Péter