A vércsék fészküket a belső udvar egyik bedeszkázott ablakának párkányára rakták. A múzeum munkatársai több napon keresztül kísérték figyelemmel a tojások "állagváltozását", a fiókák fejlődését és a szülők mozgását, majd egy előre megtervezett akció keretében szerelték fel a kamerát úgy, hogy a fiókákat véletlenül se zavarják meg.
A webkamera képe a múzeum honlapjának nyitó oldalán látható.
Tudományos szempontból felmerült a madarak meggyűrűzése, azonban ez messzemenően felboríthatta volna a madarak életét: az öregek esetleg még ott is hagyhatták volna a fiókákat, emiatt az ötletet elvetették.
A vörös vércse (Falco tinnunculus) széles elterjedésű faj, Eurázsiában és Afrikában a tundra és esőerdő öv kivételével mindenütt előfordul. Hazai állománya 3500-5000 pár közt mozog. Mezőgazdasági területek, mezők, gyepek melletti erdősávokban, fasorokban fészkel leginkább, a zártabb erdőket kerüli. Nem épít fészket, hanem szarka, vetési és dolmányos varjú fészkeit foglalja el. Megtelepszik homokbányák, löszfalak üregeiben is, sőt, egyre gyakrabban a nagyvárosokban is.
Nagyobb épületek padlásterein, üregeiben, szoborfülkéiben és párkányain fészkelnek a városi populációk, de a kihelyezett költőládákat is szívesen elfoglalják. Fészekalja 3-8 tojásból áll, ezeken a tojó 28-30 napig kotlik és ez alatt a hím eteti.
A fiókák kikelésük után még 28-30 napig tartózkodnak a fészekben. Először csak a tojó eteti őket a hímtől kapott táplálékkal, később mindkét szülő részt vesz a táplálék megszerzésében. A szülők a kirepülés után 1-2 hétig még etetik a fiatal madarakat
Elsősorban rágcsálókkal táplálkoznak, de gyíkokat, kisebb madarakat és nagyobb rovarokat is zsákmányolnak. Vonuló madár, de az állomány egy része áttelel. A hazánkban fészkelő madarak a Földközi-tenger térségében telelnek.